Elemzők: Gazdasági fellendülésről még korai beszélni
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte a tavaly negyedik évi GDP részleteit: az előző évi súlyos visszaesés után 1,2 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2010-ben, a negyedik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest és 1,9 százalékkal 2009. utolsó negyedéhez képest.
Barta György, a CIB Bank makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok a növekedés fokozatos, visszafogott gyorsulását tükrözik, fellendülésnek még nem lehet nevezni. A növekedés továbbra is egyetlen lábra: a feldolgozóipari exportra támaszkodik, a belső kereslet továbbra is gyenge. Nem meglepően a mezőgazdaság és az építőipar húzta lefelé a növekedést, a szolgáltatási szektor azonban már pozitívan járult hozzá a gazdasági bővüléshez.
Az utolsó negyedévben elsősorban nem is az idegenforgalom, hanem inkább a logisztikai terület teljesített jól - tette hozzá. A decemberi csökkenés ellenére továbbra is az ipar a gazdaság fő hajtóereje, a magánfogyasztás azonban az október, novemberi kedvezőbb adat ellenére sem tért magához, ahogy ezt már a kiskereskedelmi adatok előre is vetítették. Emellett a beruházások is nagyon gyengén alakultak. Az elemző szerint az idén 2,6 százalékos növekedésre van reális esély, a magánfogyasztás lassan kezd magához térni, a növekedés jelentős része mögött azonban a bázishatás húzódik.
A válságadók áthárítása és a hitelezési bővülés elmaradása azonban rontja a kilátásokat. Barta György szerint nem teljesen világos, hogy a kormány mire alapozza a 2013-14-re várt 4-6 százalékos GDP növekedési előrejelzését, különösen a sáv felső széle tűnik túlzottan optimistának. Ezzel szemben az elemző reálisabbnak tartja azt a konzervatív, 3-3,5 százalékos GDP előrejelzést, amellyel a Széll Kálmán Tervet megalapozó háttértanulmány számol.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a GDP felhasználói oldalán nagyon gyengének nevezte a belső fogyasztást a negyedik negyedévben. A háztartások fogyasztása annak ellenére esett, hogy a megelőző negyedévben úgy tűnt, már megindult a szerény növekedés. Az akkori bővülés mögött azonban inkább a bázishatás állt, hiszen a lakossági fogyasztás 2009 harmadik negyedévében kezdett zuhanni.
Emellett a közösségi fogyasztás és a beruházások csökkenése is a válság mélypontját idéző szintet tükröz szerinte. A gazdasági növekedést a nettó export mellett a készletváltozás támogatta - tette hozzá. A GDP termelési oldalán semmi meglepő nem derült ki Török Zoltán szerint: a feldolgozóipar tartja továbbra is a felszínen a gazdaságot. A szolgáltatások bővülésénél is figyelembe kell venni a bázishatást, de már látszik, hogy túljutottunk a válságon - tette hozzá.
A negyedik negyedévben nem támogatta a növekedést a mezőgazdaság, amelynek szerény teljesítménye nem volt meglepetés a rossz időjárás miatt, az építőipari visszaesés azonban az elemző szerint "borzalmas" méretet öltött és Török Zoltán szerint fordulat sem látszik ezen a területen. Az idén az elemző 2,5 százalékos növekedést vár, a fogyasztás várhatóan már nem csökken, stagnálás közeli, 0,5 százalék körüli mértékben bővül. A gazdaság húzóereje továbbra is a nettó export marad.
A 2012-re vonatkozó GDP előrejelzését kissé rontotta a Raiffeisen: a korábban várt 4 százalékos bővülést 3,5 százalékra mérsékelte, elsősorban azért, mert úgy ítélik meg, hogy a Széll Kálmán Terv növekedéslassító intézkedéseinek várható hatása meghaladja a növekedésösztönző lépésekét. 2013-14-ben 4 százalék körüli GDP növekedést tart elképzelhetőnek Török Zoltán, komoly exportbővülés mellett. Az akkorra beinduló autóipari beruházások ugyanis jelentősen hozzájárulnak majd a nettó export növekedéséhez - tette hozzá. Török Zoltán szerint a belső fogyasztás is lassan magához térhet, a szuperbruttó kivezetésével ugyanis javul a lakosság nettó jövedelme. (MTI)
