A „nyugdíjrendszer összeomlása” a hétköznapokban több dolgot jelenthet egyszerre: (1) az állam tartósan nem tudja előteremteni a kifizetések fedezetét, ezért drasztikus csökkentések jönnek; (2) a rendszer működik, de csak úgy, hogy közben adót emelnek, eladósodnak, vagy más kiadásokat vágnak meg, ami társadalmi és gazdasági feszültségeket okoz.

Magyarország EU-tagként jogilag vállalta az euró bevezetését, de jelenleg nincs hivatalos céldátum, és a kormányzati kommunikáció az utóbbi időben inkább elutasító volt. Ezért érdemes úgy nézni a kérdést, mint egy „ha–akkor” forgatókönyvet: ha egyszer megszületik a politikai döntés és teljesülnek a feltételek, akkor a lakosság pénzével nagyjából a következők történnek.

Infláció elleni kettős védelem: bemutatkozott a BPRO ETF: a Bitwise Asset Management egy úttörő megoldással rukkolt elő a befektetők örök dilemmájára: Bitcoin vagy arany? A válasz mostantól: mindkettő.

Magyarország pénzügyei rendezettek. Így a kormány 2025-ben is minden szükséges forrást előteremtett az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint a fix 3 százalékos Otthon Start program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a családi adókedvezmény megemelése, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa, vagy a Demján Sándor Program - írta az államháztartás úgynevezett központi alrendszerének tavaly év végi helyzetéről csütörtökön kiadott részletes tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Kinek jár a tizenharmadik és a tizennegyedik havi nyugdíj 2026-ban? A témát az ado.hu szakmai blogbejegyzése alapján dolgoztuk fel és mutatjuk be érthetően.

A kriptopiac újabb mérföldkőhöz érkezett: a Delaware Life biztosítótársaság bejelentette, hogy Bitcoin-kitettséget kínál fix indexált nyugdíjbiztosítási termékeiben. A lépés mögött a BlackRock által menedzselt, szabályozott index áll, amely újabb jele annak, hogy a hagyományos pénzügyi szektor fokozatosan integrálja a digitális eszközöket. De mit jelent mindez a befektetők és a piac jövője szempontjából?

Erősödtek a hazai dolgozók körében a nyugdíjban töltött évekkel kapcsolatos aggodalmak, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé bízik abban, hogy kap majd állami időskori ellátást – állapítja meg a Pénztárszövetség friss, országos kutatása.

A kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér összege számos ponton befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokat. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen összefüggések érvényesülnek a nyugdíj esetében, és hogy miért érdemes ezt tudni.

A kormány ülésén áttekintette a Bankszövetség jelzése nyomán a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetésével összefüggő kérdéseket és a következő változásokat jelentette be Gulyás Gergely.

A Magyarország 2026. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény módosította az 1997. évi LXXXI. törvényt, amely több ponton megváltoztatta az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat.

Jobban aggódnak a magyarok a nyugdíjas éveik miatt: erősödtek a hazai dolgozók körében a nyugdíjban töltött évekkel kapcsolatos aggodalmak, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé bízik abban, hogy kap majd állami időskori ellátást – állapítja meg a Pénztárszövetség friss, országos kutatása.

2024-től a nyugdíjelőleget már nem határozatban, hanem végzésben állapítják meg. Felmerül a kérdés, hogy ez a formai változás milyen hatással lehet a nyugdíjasokra és magukra a nyugdíjakra. Érdemes részletesebben utánanézni a témának, mert sokak számára fontos következményekkel járhat ez a módosítás. Mit jelent ez pontosan egy nyugdíjas szemszögéből? Elmagyarázzuk cikkünkben.

Az XRP árfolyama több mint egy éve ugyanabban a szűk sávban mozog, ami a piac számára egyszerre frusztráló és ígéretes jelenség. Egy neves kriptoelemző szerint azonban ez a hosszan tartó oldalazás nem a gyengeség, hanem éppen az erő előjele: szerinte az árfolyam már nem mehet lejjebb – sőt, a következő mozgás komoly emelkedést hozhat.

Sokan tartottak a 2026-os nyugdíjváltozásoktól, de a friss szakértői elemzések alapján meglepően jó hírek érkeztek. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, nem szigorodnak a kedvezmények, sőt: egyesek számára látványosan magasabb nyugdíj jöhet, miközben a munkát vállaló nyugdíjasok helyzete is kedvező marad.

Fontos változások jönnek a Nők 40 nyugdíjprogramban: 2026-tól már nem minden érintett nő élhet az egyik legismertebb korai nyugdíjlehetőséggel. A szabályok szigorodnak, és több olyan csoport is kikerül a jogosultak köréből, akik korábban még számíthattak erre az ellátásra. Összegyűjtöttük, pontosan kiket érintenek a módosítások, és mire kell figyelni az igénylés során.

Miközben a nyugdíjasok közel fele továbbra is 200 ezer forint alatti ellátásból él, alig néhány tízezren kapnak félmillió forintot meghaladó nyugdíjat Magyarországon. A számok kegyetlenek: az igazán magas nyugdíj ma ritka kiváltság. A jó hír viszont az, hogy nem kizárólag az állami rendszer dönti el, ki hova tartozik.

Az igényelhető nyugdíj neve: méltányossági nyugdíj. Pontosan mit is jelent a méltányossági nyugdíj 2026-ban a jogszabály szerint? Érdemes ismerni a pontos szabályokat, mert akár havi max. 8.000 Ft-ot is kérelmezhetünk méltányossági emelésként. Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel? Ki igényelheti és milyen összegű nyugdíj esetén tudunk élni a lehetőséggel? Cikkünkben az ado.hu szakmai portál útmutatásai alapján részletesen körüljárjuk a témát.

Miközben a kriptovaluta-piac figyelme főként a Bitcoin ETF-ekre és a nagy altcoinok árfolyamára összpontosul, az XRP körül csendben kibontakozó jelenség új fejezetet nyithat a piac történetében. Chad Steingraber ETF-elemző szerint az intézményi alapok lassan, de biztosan szívják fel az XRP likviditást – és ha a trend folytatódik, a jelenlegi 15 milliárd darabos tőzsdei kínálat messze nem lesz elég a kereslet kielégítésére. A lehetséges supply shock komoly átalakulásokat hozhat az XRP piacstruktúrájában.

A tényadatok alapján továbbra is jelentős különbség van az aktív korban elérhető keresetek és az öregségi nyugdíjak között. Az idei év első három negyedévében az átlagos nettó kereset 476 ezer forint volt, míg az öregségi nyugdíjak átlagos összege az év első kilenc hónapjában alig több mint 244 ezer forintot tett ki.

2010 óta a nyugdíjak vásárlóértéke 25 százalékkal nőtt, az összegük a duplájára emelkedett - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggel műsorában.