Navracsics: a kis- és középvállalatok a reformok központjában
A magyar miniszterelnök-helyettes a londoni City önkormányzata és a magyar nagykövetség közös szervezésében - a soros magyar EU-elnökség jegyében - megrendezett szakkonferencián szólalt fel. A politikus elmondta az üzletemberekből álló hallgatóságnak, hogy Magyarországon hozzávetőleg 55 kis- és középvállalat jut ezer lakosra, és ez "markánsan jobb" arány az EU-átlagnál, amely 40 vállalkozás ezer lakosra.
E vállalati szektor kiemelkedő nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Stuart Fraser, a City of London gazdaságpolitikai testületének elnöke is, aki elmondta: a brit vállalkozások 99,3 százaléka ötvennél kevesebb főt foglalkoztató kisvállalat. Az 50-250 embert foglalkoztató közepes cégek aránya 0,6 százalék, a nagyvállalatoké pedig mindössze 0,1 százalék - tette hozzá. Fraser kijelentette, hogy a kis- és középvállalatok a munkahelyteremtésben is kritikus jelentőségűek.
A City önkormányzatának vezető tisztviselője szerint az Egyesült Királyságban 2005-2008 között létrejött 2,4 millió új munkahely közül 1,3 millió ebben a vállalati szektorban keletkezett. Még a London gazdaságában központi szerepet játszó pénzügyi szolgáltatási szektorban is jelentős súlya van a kis- és középvállalatoknak: a brit pénzügyi szféra által foglalkoztatott egymillió ember 35 százaléka dolgozik ebben a vállalati kategóriában - mondta Fraser. Navracsics Tibor a citybeli konferencián felszólalva kijelentette: a magyar kormány elkötelezett a kis- és középvállalatok támogatása mellett, hogy ezek a cégek önálló vállalkozásként tudjanak fejlődni.
A támogatás részét képezi például az oktatási reform, amelynek célja, hogy az üzleti vállalkozások a számukra szükséges szakképesítésű munkaerőhöz juthassanak hozzá. A miniszterelnök-helyettes felidézte azt is, hogy Magyarország a térség legalacsonyabb társasági adóját honosította meg, és az adórendszer általánosságban is egyszerűsödik. A konferencián felszólalt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára is, aki kijelentette: jóllehet az EU-ban minden kormány kiáll a kis- és középvállalatok érdekeiért, ezek a cégek azonban mégis gyakran küszködnek.
Ezért nemzetgazdasági és uniós szinten is intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a vállalatok könnyebben jussanak finanszírozáshoz, csökkenjen a rájuk nehezedő adminisztrációs teher, és hozzáférjenek a külföldi piacokhoz. Az államtitkár a kis- és középvállalati szektor terheinek csökkentésével kapcsolatban hangsúlyosan szólt arról, hogy a Versenyképességi Tanács a magyar elnökség időszakában "adta meg a zöld jelzést" a régen várt egységes uniós szabadalmi oltalom megteremtésére. Navracsics Tibor a rendezvény után az MTI-nek elmondta: a magyar EU-elnökség egyik prioritása a kis- és középvállalatok európai piacra jutásának megkönnyítése, és ezen a területen nagy siker, hogy az európai szabadalmi rendszerben "több évtizedes helyben topogás után" megkezdődhet az együttműködés megerősítése.
Mark Prisk üzleti és innovációs ügyekért felelős brit államtitkár a konferencián kijelentette: a brit kormány eddig 21 ezer olyan jogszabályt és szabályozást azonosított, amelyek a kis- és középvállalatokra vonatkoznak, és széleskörű konzultációt kezdett a vállalati szektorral azoknak a kijelölésére ezek közül, amelyekre nincs szükség. Az MTI kérdésére, hogy a magyar kormány is tervez-e ilyen célú és szintű konzultációt a gazdasági szereplőkkel, Navracsics Tibor a rendezvény után elmondta: a közigazgatásban ilyen konzultáció már folyik, a versenyképesség területén pedig előkészítés alatt áll. A nemzetgazdasági minisztérium a munkáltatói szervezetekkel együttműködve már gyűjti a javaslatokat az üzleti szféra rugalmasabbá tételére.
A cél az, hogy minél hamarabb le lehessen tenni az asztalra egy olyan tervet, amely a szabályozás egyszerűsítésével is rugalmasabbá teszi a magyar üzleti környezetet - mondta a magyar miniszterelnök-helyettes. Cséfalvay Zoltán államtitkár a londoni magyar EU-elnökségi rendezvénysorozat keretében részt vett egy külön szakmai konferencián is, amelynek fő témája volt a kutatás és az innováció kritikus szerepe a globális versenyképességben és a növekedésben. A szakpolitikus erről csütörtökön az MTI-nek elmondta: a rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztésben Európa egyre inkább érezhető módon elmarad az Egyesült Államok és Japán mögött.
Ha Amerikában és Japánban - a hazai össztermék arányában - évről évre többet költenek kutatásra, fejlesztésre és innovációra, annak egyik eredménye az lesz, hogy Európa szerepe az innovációban inkább követő, semmint vezető jellegűvé válik - tette hozzá. Cséfalvay Zoltán a problémák között említette azt is, hogy Európában a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység nagyon erősen koncentrálódik három nagy gazdaságra, Németországra, Nagy-Britanniára és Franciaországra, más országok ugyanakkor a meglévő adottságaikhoz képest kevésbé kapcsolódnak be ebbe a tevékenységbe, ezért az államtitkár szerint az európai politikának ezt is kezelnie kell. (MTI)
