K&H-csoport: indokolt lenne Magyarország felminősítése
Hendrik Scheerlinck a bankcsoport hétvégén Villányban tartott sajtóeseményén kifejtette: nagy kérdés, hogy mikor várható a magyar bankszektor konszolidációja, illetve hogyan zajlik majd le. Három bank már jelezte, hogy nem kíván hosszú távon itt tevékenykedni, egy-két másik hitelintézet pedig nem biztos, hogy Magyarországon marad a jövőben is - vázolta a helyzetet. "A K&H viszont hosszú távon elkötelezett a magyar bankpiac iránt" - szögezte le Hendrik Scheerlinck.
A vezérigazgató elmondta: az akvizíciókban a már Magyarországon lévő bankok közül néhányan vásárlóként vehetnek részt, ezek lehetnek magán- és állami kézben lévő bankok is. Az új befektetők számára 15-20 százalékos megtérülés tesz vonzóvá egy ilyen hitelintézeti befektetést, egy bank megvételét, ami szerinte 2 százalékos GDP-növekedés mellett már elérhető. "Ilyen szintű nyereségesség azonban nem várható, a következő 1-2 évben így még nem számíthatunk jelentős konszolidációra" - emelte ki.
Hendrik Scheerlinck rámutatott: fontos lesz 2014-ben az Európai Központi Bank (EKB) által tervbe vett eszközminőségi felülvizsgálat, illetve az európai bankok stressztesztje. Az EKB álláspontja, hogy nem szabad olyan esetnek előfordulnia a jövőben, amikor olyan bankokat is átengedtek a stresszteszten, amelyek később mégis csődbe jutottak. Kifejtette: 2010 óta kiszámíthatatlan a gazdasági környezet Magyarországon a piaci szereplők számára, a bizalomhiány miatt nehéz a hosszú távú tervezés.
Rámutatott: az előző évtized elején még 15-20 százalékos, az elmúlt években viszont rendkívül alacsony tőkearányos megtérülés jellemezte a magyar bankszektort. Az OTP, a K&H, az UniCredit és a Budapest Bank tudott csak tartósan nyereséges üzletmenetet elérni a nagybankok közül, a veszteséges külföldi tulajdonú hitelintézetek pedig közel 600 milliárd forintos tőkepótlást kaptak a tulajdonosaiktól. Az idén is várhatóan veszteséges lesz a magyar bankszektor, ahogy az elmúlt években is az volt - emelte ki a vezérigazgató.
Hendrik Scheerlinck arról is szólt: egy olyan országban, mint a tíz milliós lélekszámú Magyarország, 500-600 milliárd forint körül kellene alakulnia az éves jelzáloghitel-keresletnek, ezzel szemben várhatóan 200 milliárd forint körül lesz az idén az ilyen hitelnyújtás. Kiemelte: a magyar bankszektor hitel/betét aránya ma már egészséges szinten van, a bankszektor tőkemegfelelési mutatója pedig csúcson áll. Vissza kell állítani a bankok képességét arra, hogy hitelezni tudják a reálgazdaságot. Ehhez például meg kellene szüntetni az eredetileg csak átmeneti céllal bevezetett bankadót, s bizonyos többletterheket is le kellene venni a bankok válláról - fűzte hozzá a K&H vezérigazgatója.
Hodina Péter, a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszában a beérkező hiteligénylések - a becsléseik szerint - összesen 800-1000 milliárd forintot tehetnek ki a 2014 végéig rendelkezésre álló 2000 milliárdos jegybanki keretből. Kifejtette: a növekedési hitelprogram második szakaszára a K&H becslése szerint eddig mintegy 400 milliárdnyi hiteligénylés érkezhetett a bankokhoz, a K&H-hoz eddig közel 40 milliárd forint hitelre szóló igényt jeleztek; a K&H 10-12 százalékos részesedést érhet el.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint sokktűrőnek bizonyult a magyar kötvénypiac az amerikai eszközvásárlási program kivezetésének hírére, részben azért, mert az ország egyensúlyi mutatói javultak és a belföldi kötvénykereslet is jobbnak bizonyult a korábbiakhoz képest. A jegybank azonban könnyen túl optimistává válhat. Jövőre az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet, az egyszeri hatások nélküli hazai infláció ugyanis 3-3,5 százalék lenne - tette hozzá. Kifejtette: a feltörekvő kötvénypiacokon is sokkot okozott a mennyiségi könnyítés kivezetésének felvetése, a magyar kötvénypiacon azonban nem következett be jelentős eladási hullám, a külföldiek kezében lévő kötvényállomány csökkenését egyelőre a belföldi kötvénykereslet ellensúlyozza. (MTI)
