Sólyom: minden téren változás kell!
Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a "ki kit győz le" logikáját kárhoztatta. Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség. Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: "mindenki megpróbált viselkedni".
A közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik - tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól. Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a gyűlölet, ami szétroncsolja az országot.
Az egyeduralomra törekvés kudarcra van ítélve, az egyneműség törékeny és ellentétben áll a teremtés sokféleségével - tette hozzá a pártalapítvány társelnöke. "Miféle kereszténység az, amely csak a keresztényeknek ad helyet!? Miféle nemzet az, amely nem képes közösen ünnepelni, örülni!?" - vetette fel Róna Péter, aki szerint "nem pazarolhatjuk energiáinkat torzsalkodásra, egymás lehengerlésére, vagy éppen ennek kivédésére".
A közgazdász kijelentette: a rendszerváltás társadalmi, gazdasági célja - a Nyugathoz való felzárkózás - nem valósult meg. A bajok fő oka pedig, hogy "megállíthatatlanul veszekszünk egymással, a szomszédainkkal és hovatovább az egész világgal", pedig nem egy eszme kíméletlen követésére, hanem párbeszédre lenne szükség. "Ha egy értéket az egyik fél oktrojál a másikra: megette a fene!" - fakadt ki az előadó, aki szerint "meg kell tanulnunk büntetni azokat a politikusokat, akik az indulatok felkorbácsolásából próbálnak politikai tőkét kovácsolni".
A napokban nyilvánosságra került alacsony beruházási ráta kapcsán a közgazdász megjegyezte: ez a gazdasági-társadalmi vergődés egyik legfontosabb oka. A GDP 16 százalékát kitevő éves beruházási hányadnak el kellene érnie a 20 százalékot ahhoz, az amortizációt pótolja, a 22 százalékot, hogy elérje az unió átlagát, a felzárkózáshoz pedig még ennél is több kellene. Az alacsony magyarországi beruházások oka nem lehet a forráshiány, hiszen a világgazdaságban likviditásbőség van. Ám, itthon nincs mibe beruházni, illetve hiányzik az ehhez szükséges befektetői bizalom - tette hozzá a szakember.
A magyar gazdaság beindításának további akadálya, hogy olyan magas a reálkamat, amit a világgazdaság egyetlen szereplője sem képes kitermelni, nemhogy a magyar kis- és középvállalatok - vélekedett a közgazdász. Ugyanakkor Róna Péter azt is kiemelte: az EU hasonló hibákat követett el, mint a magyar politika: egy kaptafára, erőből próbálta irányítani a folyamatokat, ami azt eredményezte, hogy az "előny a nagyoknál" van, akik ezt ki is használták. A kontinens országa között nem konvergencia folyamatok zajlanak, hanem a szakadék mélyült.
"Sokat hibáztunk, de akkor sem tudnánk felzárkózni, ha minden uniós elvárást hiba nélkül teljesítenénk, mert az EU által támasztott feltételek a fennálló különbségeket konzerválják" - tette hozzá. Ahogy Európában kihalt a XX. század borzalmaira még emlékező nemzedék, felerősödött az önzés és az erőpolitika, amely a kicsiket nem is hagyja szóhoz jutni - jegyezte meg az évtizedeken át az Egyesült Államokban bankvezetőként dolgozó, illetve közgazdaságtant oktató Róna Péter.
Ángyán József fideszes parlamenti képviselő, egyetemi tanár, az agrártárca volt államtitkára előadásában részletesen beszélt arról, miként szerzi meg a ciklusban kialakított szabályozás eredményeként néhány maffiacsalád a földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat, a helyi közösségeket, holott a kormányzó többség nem ezt ígérte. "Médiablokád" veszi körül a problémát, csak akkor lehet sikert elérni, ha az információk eljutnak az emberekhez - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint "a kis helyi közösségektől kezdve mindent újra kell kezdeni".
A Fidesz országgyűlési képviselője egy pápai enciklikára hivatkozva a szubszidiaritás, a helyi szint elsődlegességét hangsúlyozta, mert - mint mondta - ott vannak az eredeti jogosultságok, a felsőbb szintek pedig nem bomlaszthatják, vagy olvaszthatják magukba ezeket a közösségeket, csak támogathatják azokat. A földbérleti szerződések kapcsán az agrárpolitikus kijelentette: a céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra egymilliárd.
"Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!" - mondta a kormánypárti politikus, majd hozzáfűzte: "világok dőltek össze bennem", ez egy jelentős erkölcsi probléma, pedig lehetne ezt lelkiismeretesen is csinálni. "Ha az adott szó becsülete elszáll, vége a társadalomnak" - jelentette ki Ángyán József, aki szerint a változtatáshoz személyes kiállásra és közös bátorságra van szükség. "Ne féljetek az emberektől" - idézte Máté evangéliumát a Fidesz politikusa, aki így folytatta: "nincs rejtett dolog, ami fényre ne derülne". A Merre van előre? Magyarország újragondolása című konferenciát az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa rendezte. (MTI)
