120 milliárdot vár az állam a maradék frekvenciákból

Az első értékesítési szakasz a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság közlése szerint elképesztő siker volt, 110,9 milliárd forinthoz jutott általa az államháztartás. A három nagy hazai szolgáltató 2022-ig hosszabbította meg egységesen frekvenciahasználati jogait a 900 és 1800 MHz-es sávokban.

Zsuppán Attila, a hatóság kommunikációs igazgatója nemrég megerősítette, amit már eddig is sejteni lehetett: a még nem értékesített sávok aukcióra bocsátását valószínűleg már idén megkezdik. Ezt egyébként az Európai Bizottság is sürgeti, mivel véleményük szerint a sáv kihasználatlanul maradása komoly gazdasági károkat okoz az egész kontinensen.
 
A felszabadult sáv és a maradékok
 
A 800 MHz-es frekvenciasáv, amit az analóg földfelszíni sugárzáshoz vettek igénybe, a digitális átállás következtében éppen most szabadul fel. Kiemelten fontos ez a frekvenciasáv már csak azért is, mert tulajdonságai miatt igen alkalmas a legfejlettebb mobilinternetes adatátviteli technológia, a 4G  használatára. Ezen kívül a hagyományos mobilhálózatok kiépítésére is használható, olyan területeken is, amelyek korábban nehezebben elérhetőek voltak.
 
Felmerült az is, hogy ezt a frekvenciasávot egy esetleges negyedik mobilszolgáltató számára tartalékolják, ennek azonban igen kicsi a valószínűsége. A hatóság kezében még gyakorlatilag egy teljes szolgáltatónyi tartomány van, a 800-as blokkon kívül a 900, 1800, 2100 MHz-es tartományokból megmaradt sávrészekkel és a 2600-as sávval együtt, mondta az internetet.hu szakértője. Az állam és az NMHH mindenesetre továbbra is úgy véli, hogy lenne helye a piacon egy új szolgáltatónak, amely elképzeléseik szerint millióknak nyújthatna olcsóbb szolgáltatásokat, s a verseny ösztönzésével a többi előfizetőnek is kedvezne.
 
Ki verseng majd?
 
Ahhoz, hogy valamely cég részt vegyen egy frekvenciapályázaton, igen kevés feltételnek kell megfelelnie – elsősorban összeférhetetlenségi és olyan kritériumoknak, mely szerint nem lehetnek fennálló tartozásai a hatóságok felé. Tehát elméletileg bárki pályázhat. A pályázatokon résztvevők körét ugyanakkor szűkíti az, hogy igen stabil háttérre van szükség a részvételhez, a pályázati díj ugyanis a meghirdetett médiaszolgáltatási alapdíj öt százaléka kell legyen a médiatörvény értelmében.
 
A frekvenciasávok ára is meglehetősen borsos persze. Azt, hogy pontosan milyen áron tervezik majd a még tartalékban maradt frekvenciák eladását, pontosan nem lehet tudni, azt azonban igen, hogy a jövő évre újabb 120 milliárdos bevételt tervez az állam az aukciókból – tehát szolgáltatónként legalább mintegy 30-40 milliárd forintnyi beruházással számol. Ez ugyanakkor sokak szerint túlzás, és legfeljebb ennek kétharmadát remélhetik, hacsak nem nagyon hosszú időre adják el a jogokat.
 
Kell a stabil háttér
 
Az árszabás, valamint az, hogy a frekvenciák elnyeréséhez természetesen az azok használatához szükséges infrastruktúra, vagy legalább kiépítésének lehetősége meg kell legyen, behatárolja a pályázók körét. A nagy mobilszolgáltatókon kívül olyan szolgáltatók pályázhatnak eredményesen, akik mögött erőteljes támogatók állnak – más területen sikeres nagyvállalatok vagy az állam például.
 
Az állam biztos lehet abban, hogy a 800 MHz-ez frekvenciasáv értékesítésével tetemes összegre tehet majd szert a költségvetés, ha nem is akkorára, mint azt remélik. Erre utal az osztrák példa is – Ausztriában nemrég rekordösszegre tett szert a helyi hatóság, amely 2 milliárd eurót kaszált, részben az átállással felszabaduló sáv eladásával. Itt a kétszer 5 MHz-es blokkokat 45,6 millió euróért kiáltották ki.
 
Nem most jön az állami szolgáltató
 
Összességében leszögezhető, hogy ha valamilyen módon az állam továbbra is szeretne egy saját mobilcéget „benyomni” a piacra, akkor komoly kedvezményekkel kell majd segíteniük és nagy mértékben támogatniuk, hogy a három naggyal szemben talpon maradhasson. A negyedik szolgáltató létrehozásához a még állami kézben lévő frekvenciák ugyan adottak, ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlen meg is próbálják, ennek ugyanis meglehetősen borsos ára volna, s persze a frekvenciák értékesítéséből betervezett jövő évi 120 milliárd (bár inkább 80-100 milliárd közé becsült) bevétel is kiesne - jelentette az internetet.hu

Forrás: internetet.hu