79%-ra csökkent az államadósság 2013 végén
Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságfelvétel 17 milliárd forinttal növelte, míg a forint árfolyamváltozása 38 milliárd forinttal csökkentette. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban a GDP 5,3 százalékát érte el.
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2013-ban a GDP -2,5 százaléka (-741 milliárd forint) volt. 2013 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,6 százalékát tette ki (-127 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 végén a GDP 79,0 százaléka volt (23068 milliárd forint). Az adósságot a negyedik negyedévben a forint erősödése 38 milliárd forinttal csökkentette, a nettó hitelfelvétel pedig 17 milliárd forinttal növelte. Az államháztartás nettó tartozása (18451 milliárd forint) a GDP 63,2 százalékát tette ki 2013 végén.
Forrás: MNB
Az államháztartás "maastrichti" adóssága egyenlő az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, az egyéb tartozásokat nem tartalmazó adósságával. A nettó tartozás a nettó pénzügyi vagyon (az összes pénzügyi eszköz és az összes kötelezettség különbsége piaci értéken) ellentétes előjelű adata.
2013 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 72 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül nagymértékben csökkentek a jegybanknál elhelyezett betétek és a vállalatokkal szembeni adókövetelések, jelentősen növekedtek viszont a vevőkövetelések (elsősorban az államháztartásba besorolt szervezetek esetében). A kötelezettségek közül tranzakcióból eredően erőteljesen csökkent a vállalati szektor és az egyéb monetáris intézmények által tartott állampapír-állomány, miközben jelentősen növekedett a külföldiek állampapír-vásárlása. A központi kormányzat egyéb kötelezettségei közül számottevő mértékben növekedtek a vállalatokkal szembeni adótartozások.
Forrás: MNB
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 7 milliárd forint volt a negyedik negyedévben. A pénzügyi eszközök közül csökkenést mutatott a monetáris intézményeknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, és tranzakció következtében ugyancsak csökkent az önkormányzatok által tartott állampapír-állomány is. Kötelezettségeik terén emelkedés mutatkozott a felvett hitelek állományában, erőteljesen csökkentek viszont a vállalatokkal szembeni egyéb kötelezettségek.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 61 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen csökkentek kincstári betéteik, számottevően növekedtek viszont a háztartásokkal és vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik. Kötelezettségeik terén a rövid lejáratú hitelek és a szállítói tartozások mutattak emelkedést.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013. évben a GDP 5,3 százaléka (1538 milliárd forint) volt. 2013 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (554 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,9 százalékát tette ki. A háztartások megtakarítási gyakorlata a korábbi negyedévekben tapasztalható módon alakult. 2013 negyedik negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül a készpénz, a folyószámla betétek, az állampapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően, miközben tovább folytatódott az egyéb (nem folyószámla) betétek kivonása. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a hitelek törlesztése állt, amit részben ellensúlyozott az egyéb tartozások egyéb követelésekkel összhangban lévő emelkedése.
