81,1%-ra csökkent az államadósság a II. negyedévben
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,3 százaléka (-659 milliárd forint) volt. 2013 második negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -1,6 százalékát tette ki (-115 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negyedévének végén a GDP 81,1 százaléka volt (23249 milliárd forint). Az első negyedév végén az államadósság a GDP 82,3 százaléka volt. Az adósság a második negyedévben 98 milliárd forinttal csökkent, ami 216 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel és a forint 314 milliárd forintos erősödésének egyenlegeként alakult ki. Az államháztartás nettó tartozása (17666 milliárd forint) a GDP 61,6 százalékát tette ki 2013 második negyedévének végén.
Az államháztartás és a háztartás szektor főbb adatai
Forrás: MNB
2013 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 772 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül elsősorban a vállalatokkal és a külfölddel szembeni egyéb követelések növekedtek jelentős mértékben, számottevő csökkenés csak a rövid lejáratú hiteleken mutatkozott. A kötelezettségek közül jelentősen növekedett a központi kormányzat hosszú lejáratú értékpapír- és hitelállománya, amiben kiemelkedő szerepet játszott a második negyedévben lezajlott önkormányzati adósságátvállalás, emellett nagymértékű állampapírkibocsátás is történt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 568 milliárd forint volt a második negyedévben. Pénzügyi eszközeik közül számottevően csökkentek a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, kötelezettségeik alakulását pedig az adósságátvállalás határozta meg, aminek következtében jelentősen csökkent hosszú lejáratú értékpapírállományuk és hiteltartozásuk. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 89 milliárd forint volt. Eszközeik közül a folyószámla betétek és a háztartásokkal szembeni adóköveteléseik növekedtek, kötelezettségeik közül a rövid lejáratú hiteltartozások csökkentek elsősorban.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 második negyedévével záruló négy negyedévben a GDP 5,5 százaléka (1576 milliárd forint) volt. 2013 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (383 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,3 százalékát tette ki.
2013 második negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően. Növekedés volt tapasztalható továbbá a készpénz, a folyószámla betétek és az egyéb követelések tekintetében, miközben tranzakcióból eredően az egyéb betétek jelentősen visszaestek. A kötelezettségek csökkenése mögött elsősorban a devizahitelek törlesztése állt.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,4 százaléka volt (985 milliárd forint). A második negyedéves nettó finanszírozási képesség a negyedéves GDP 3,8 százalékát érte el (274 milliárd forint).
A második negyedévben a nem pénzügyi vállalatok eszköz oldalon a folyószámla betéteiket, a rövid lejáratú hiteleiket, nem tőzsdei részvényeiket és egyéb követeléseiket növelték, míg egyéb betéteiket és hosszú lejáratú hiteleiket csökkentették. A kötelezettségek közül tranzakcióból eredően a külföldről felvett hitelek és az egyéb tartozások növekedtek számottevően, miközben az egyéb monetáris intézményektől felvett hitelek és a külföldi részesedések csökkenést mutattak.
A külföld nettó finanszírozási képessége (lényegében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -7,5 százalékát tette ki (-2159 milliárd forint). A második negyedévben a külföld finanszírozási képessége a negyedéves GDP -9,0 százaléka volt (-657 milliárd forint).
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül nem részvény értékpapírjaikat, rövid lejáratú hiteleiket, nem tőzsdei részvényeiket és egyéb követeléseiket növelték, ugyanakkor jelentős csökkenés mutatkozik az egyéb betétek, a pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos tranzakciók, a hosszú lejáratú hitelek, valamint az egyéb tulajdonosi követelések esetében. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a rövid lejáratú értékpapírok, a nem tőzsdei részvények és az egyéb tartozások növekedtek, miközben csökkenés volt megfigyelhető a folyószámla betétek, a hosszú lejáratú értékpapírok és a hosszú lejáratú hitelek tekintetében.
