A befektetők háromnegyede számol euróövezeti törlesztési leállással
A Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési alapkezelők körében elvégzett széleskörű felmérésének pénteken ismertetett eredményei szerint a megkérdezettek 77 százaléka számol azzal, hogy a következő három évben az euróövezet valamely tagállama kénytelen lesz átalakítani adósságtörlesztési struktúráját.
A felmérésbe bevontak válaszainak átlaga alapján a befektetők a legnagyobb - 58 százalékos - eséllyel Görögország nem fizetővé válását jósolják, utána Írország következik, átlagosan 47 százalékosra taksált törlesztésleállási kockázattal. E két ország törlesztési leállásának távlati kockázatát más mérési módszerek is jelentős eséllyel valószínűsítik.
A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég pénteki napközbeni kimutatása szerint a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 965 bázispont, az ír CDS-tranzakciók díjszabása 515 bázispont környékén mozgott a pénteki londoni kereskedésben.
A CMA DataVision számítási modellje szerint a jelenlegi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 55,7 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország nem fizetővé válását ötévi távlatban. Írország esetében ugyanerre 36 százalékos feltételezett kumulatív kockázatot mutattak a pénteki CDS-árazások. A CDS-ügyletek árazásai azt jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.
Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának távlati rizikóját. Görögország a CMA DataVision múlt hónapban kiadott negyedéves összesítő listája szerint - amely az aktuális CDS-árazások alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - a világ második legkockázatosabb adós országa Venezuela után, de a legmagasabb kockázatú államadósok tízes globális listájára az euróövezeti tagállamok közül Portugália és Írország is felkerült.
A Royal Bank of Scotland a bankcsoport által pénteken ismertetett felmérés szerint a befektetőktől megkérdezte azt is, hogy a következő három évben számítanak-e valamelyik euróövezeti tagállam kilépésére a valutaunióból. A körkérdésbe bevontak 20 százaléka igennel, 80 százaléka nemmel válaszolt. Az igennel válaszolók a legnagyobb eséllyel Görögország távozását jósolták, de a megkérdezettek között voltak olyanok is, akik Németország kilépését sem zárták ki.
Az euróövezet jelenlegi összetételének módosulására más nagy londoni elemző házak is jelentős esélyt adnak. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég minapi elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.
A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek tartott forgatókönyvek között szerepel azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre. A ház szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
