A magyar államadósság növekménye nem kiugróan magas
Borbély László András emlékeztetett rá: a hitelpiaci válság hatására a nemzetközi és a hazai tőkepiacon olyan változások következtek be, amelyek átértékelték az adósságkezeléssel, illetve az államok finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket. Manapság tehát nemcsak a devizahiteleseknek vannak problémáik, hanem az egyes államoknak is - tette hozzá. A vezérigazgató-helyettes előadásában kitért rá: a főbb európai országokat összevetve öt államnak a GDP-hez viszonyítva több mint 25 százalékkal nőtt az államadóssága a válság hatására. Ebből a szempontból Írország vezeti a mezőnyt, rátája eléri a 72 százalékot.
”Magyarország a lista másik végében található, tehát a kevésbé megugró adóssággal rendelkező államok közé tartozunk. E tekintetben nálunk már csak Csehország, Németország és Lengyelország van jobb helyzetben” - emelte ki. Hozzátette: a képet árnyalja, hogy a legfrissebb hírek szerint a lengyeleknél kiderült: rosszul számolták a GDP-t, s így a költségvetési hiány és az adósság alakulása is valójában nagyobb volt, mint amit az eddigi statisztikák mutattak.
Borbély László András elmondta: különösen problémásnak tekint a piac négy országot: Portugáliát, Írországot, Görögországot és Spanyolországot, akiket csúfosan csak ”PIGS”-nek (disznónak) neveznek. De a veszélyeztetettek közé sorolják már Olaszországot és lassan Belgiumot is. ”A magyar államadósság növekménye ugyan nem kiugró, ám mértéke alapvetően magas, még a környező országokhoz képest is.
Csökkentése érdekében pedig a mindenkori kormánynak önmérsékletet kell tanúsítania, takarékos költségvetési politikára van szükség, valamint olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy a forint ne legyen túl gyenge” - magyarázta az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese. (A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a bruttó államadóság 2010 végén a GDP 77,5 százaléka, 21.790 milliárd forint volt.) (MTI)
