Adócsomag 2014: Mire kell figyelnünk?
"A 2014. évi adócsomag az előző évek módosításaihoz képest kevésbé tartalmaz nagymértékű változtatásokat, inkább csak kiegészítéseket, finomításokat találhatunk benne. A változtatások fő célja a korábbi években már megkezdett egyszerűsítés folytatása, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem” - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának vezetője.
Adócsomag 2014
-Élőmunkát terhelő adók és járulékok
-Társasági adó, osztalékadó és illetékek
-Áfatörvény-változások
-Vámigazgatási változások
-Környezetvédelmi termékdíj
Az élőmunka terhei: családi járulékkedvezmény bevezetése, módosuló társadalombiztosítási szabályok a harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozóan, adómentesen nyújtható munkáltatói segítség lakáscélú pénzintézeti hitel törlesztéséhez, változások az részvényjuttatási programoknál
A legfontosabb és legtöbbeket érintő változás a családi járulékkedvezmény rendszerének a bevezetése. Ezen változásnak megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi kedvezmény. A korábbi, személyijövedelemadó-alapra vonatkozó családi adóalap-kedvezmény rendszere nem változik.
Az általános szabályok szerint jövőre is azon harmadik országbeli kiküldöttek mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, akiknek a tevékenysége nem haladja meg a két évet Magyarországon. 2014-től azonban, az általános szabálytól eltérően a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is lehetőség lesz törvény alapján az egyéni járulékterhek megfizetése alól mentesülni abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. További feltétel, hogy a hosszabbítást keletkeztető körülmény 1 év után következik be, amelyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie adóhatóság felé.
A kétéves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön szabályok vonatkoznak a 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetésekre, miszerint náluk a két évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon. „A jogalkotói indoklás és a 2014-től hatályba lépő törvényi szövegezés ellentmondása miatt azonban kérdésként merül fel a szabállyal érintett feleknél, hogy az egyéni járulékterheken túl a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségük is leghamarabb csak 2015. január 1-jével keletkezhet-e”- hívta fel a figyelmet Keztyűs Mónika, a PwC adó-tanácsadási üzletágának menedzsere.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. Ez mind az adózók, mind pedig az adóhatóság részére az adminisztráció csökkentését jelenti, ugyanakkor a későbbi ellenőrzéseknél több kérdés vetődhet fel. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként kerül megfogalmazásra, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.
Mindenképpen pozitív változásként értékelhető, hogy a munkáltatók részére lehetőség nyílik arra, hogy adómentesen hozzájáruljanak a munkavállalók már fennálló lakáscélú pénzintézeti hitelének törlesztéséhez. Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza. Mindkét rendelkezés segíthet a lakáshitelek miatt nehéz fizetési helyzetbe került magánszemélyeken.
2014. január 1-jétől a külföldi személyek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként, ugyanazon feltételeknek kell megfelelni ebben az esetben, mint a hasonló juttatást nyújtó magyar kifizetőknek bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A nyereménybetétkönyvek után kisorsolt nyeremények és az értékpapír formájában juttatott -2014. január 1-jétől megszolgált - kamatjövedelem esetében az adóalap növelő tétel mértéke 1,19-ről 1,28-ra emelkedik.
Fontos változás, hogy a munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli. Ez a szabály megteremti az összhangot az egyéni járulékok és a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából.
Az üzleti nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után a magánszemély rendelkezhet a személyijövedelemadó-bevallásban tett nyilatkozata alapján a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20%-áig, legfeljebb 130 ezer forint mértékig. Az önkéntes pénztári utalások és a nyugdíj előtakarékossági szerződések mellett tehát az ún. üzleti nyugdíjbiztosítások esetén is fennáll a lehetőség 2014-től.
Az egyes meghatározott, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárásra kerülnek azok az utalványok, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított. Ezt a módosítást a gyakorlatban tapasztalt visszaélések tették szükségessé, bár a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye eddig is kérdésessé tette ezen utalványok kedvezményes juttatását.
Azon kutató munkakörben foglalkoztatottak után is lehet érvényesíteni a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt a jövő évtől, akik doktorjelöltek, illetve doktori képzésben vesznek részt.
Tartós befektetési szerződéseknél nem minősül a lekötés felbontásának, amennyiben a magánszemély úgy dönt, hogy befektetési szolgáltatót vált. Megszűnik a 14%-os egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége az ingatlan-bérbeadásnál. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6 660 forintról jövőre 6 810 forintra emelkedik.
Ugyanakkor a korábbi tervekkel ellentétben a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai nem módosulnak, illetve a törvény továbbra is csak lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást, amikor egy anya-, illetve társvállalat jövedelmet juttat egy magyar társaságnál dolgozó magánszemélynek.
Társasági adó és illetékek: kutatás-fejlesztési tevékenység esetén a kapcsolt vállalkozás is csökkentheti adóalapját, kedvezőbbek lesznek a bejelentett részesedés szabályai
„A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nem csak az adózó, hanem belföldi kapcsolt vállalkozása is - természetesen megosztva - csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ez a változás ösztönözheti a vállalkozásokat arra, hogy K+F tevékenységüket áthelyezzék Magyarországra” – mondta Kelemen János, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának cégtársa.
A csökkentő tétel alkalmazására akkor van lehetőség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles.
Bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30%-ról 10%-ra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik.
Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétől a könyv szerinti értékek alapján történik.
A látvány-csapatsport támogatási rendszeréhez hasonlóan átalakításra került az előadó-művészethez és filmalkotásokhoz kapcsolódó adókedvezmények rendszere is. 2014-től a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóévben vehető igénybe a kedvezmény. A kiegészítő támogatás bevezetésével az adókedvezmény alkalmazásával elérhető adóelőny az előadó-művészethez és a filmalkotásokhoz kapcsolódó támogatás esetében is a korábbi adóelőny negyedére csökken.
A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40%-ról – a de minimis szabályokra is figyelemmel - 60%-ra bővül.
Az illetéktörvény újraszabályozza a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től a minősítés szempontjából irreleváns a megszerzett társaság főtevékenysége, ehelyett a társaság beszámolójában kimutatott (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) eszközök és az ingatlanok aránya lesz a mérvadó.
A gazdálkodó szervezetek közötti ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházás, követelés-elengedés és tartozás-átvállalás illetékmentessége külföldi vagyonszerző fél esetén 2014-től feltételekhez kötött. A mentesség akkor érvényesíthető, ha a külföldi vagyonszerző bejegyzés szerinti országában a társasági adónak megfelelő adó összege legalább 10% és a részesedések értékesítését terhelő adó is eléri a 10%-ot. Ugyanezen feltételeknek kell megfelelni a kedvezményezett átalakuláshoz, a kedvezményezett részesedéscseréhez, a kedvezményezett eszközátruházáshoz és a kapcsolt felek közti vagyonátadáshoz kapcsolódó illetékmentesség igénybe vételéhez.
Számos ponton módosul a jelenleg hatályos illetékszabályozás. Egyebek mellett az ajándékozási illetékmentességet kiterjesztik a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is.
Változások az áfatörvényben: újraszabályozva az adóalap csökkentésének esetei, kibővített határidő exportértékesítéseknél, elektronikus nyugta, levonható áfa utólagos korrekciója vagyoni értékű jogok esetén
„Változik az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja, a teljesítés időpontja ilyen esetekben főszabály szerint az elszámolási időszak vége lesz. A Ptk. szerinti közszolgáltatási (közüzemi) szerződés alapján időszakosan teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, valamint az időszakosan teljesített telekommunikációs szolgáltatások esetében továbbra is az ellenérték esedékessége marad a teljesítés időpontja” – emelte ki Dr. Elkán László, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának igazgatója. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely vonatkozásában a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
Továbbá újraszabályozásra kerülnek az adóalap utólagos csökkentésének esetei azzal a céllal, hogy azok magába foglaljanak minden olyan esetet, amikor indokolt az adóalap utólagos csökkentése. Az utólagos adóalap-csökkentés önálló tényállásaként határozza meg az elfogadott törvényszöveg a pénzvisszatérítésre jogosító kuponokat. A kupon alapján történő utólagos adóalap csökkentés olyan termékek, szolgáltatások vonatkozásában lesz alkalmazható bizonyos feltételek teljesülése esetén, amelyeket nem közvetlenül a pénzvisszatérítést teljesítőtől szereztek be.
Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentesség kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem volt alkalmazható, az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az Unió területéről.
A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztik. Az új szabályokat a 2014. január 1. napján vagy azután szerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni. Lehetőség van az új szabályok alkalmazására 2014. január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű jogok esetén is, mely esetben az érintett korábbi bevallási időszakok önellenőrzése pótlékmentesen végezhető el.
Továbbá amellett, hogy a nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, nem szükséges a kibocsátás keltének feltüntetése azokon a nyugtákon, amik a bennük megjelölt szolgáltatások igénybevételére is jogosítanak (pl. menetjegy).
A fordított adózás kiterjesztésre kerül olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre, amelyeknél a hatóság általi tudomásulvétel is elegendő.
Egy elfogadott módosító javaslat alapján a jövőben 5%-os áfa mérték lesz alkalmazandó a sertéságazat bizonyos termékértékesítéseire.
Változások az vámigazgatásban: a vámigazgatási bírság intézményének módosítása és a korrekciós pótlék jogintézményének bevezetése
„A jövőben a vámhatóság nem szabhat ki mulasztás miatt vámigazgatási bírságot abban az esetben, ha egy gazdálkodó utólag vámáru-nyilatkozat módosítást kér és a vámkezelést kérőnek nem kell pótlólagos befizetést teljesítenie. Ez idáig amennyiben egy gazdálkodó egy önellenőrzés során vámáru-nyilatkozat módosítást kezdeményezett, aminek következtében pótlólagos befizetési kötelezettsége keletkezett, nem az általános adózási szabályok szerinti önellenőrzési pótlékot, hanem attól eltérő mértékű vámigazgatási bírságot kellett fizetnie. Jövőre ez úgy változik, hogy az általános önellenőrzési pótléknak megfelelő mértékű úgynevezett korrekciós pótlékot kell önellenőrzés esetén a vámkezelést kérőnek megfizetnie, amely a jelenlegi érvényes MNB alapkamatot figyelembe véve lényegesen alacsonyabb összegű pótlékot jelent, mint a korábban alkalmazott vámigazgatási bírság összege” - emelte ki Deák László, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának igazgatója.
Környezetvédelmi termékdíj: bevezetik a termékdíjraktár jogintézményét
„2014. július 1-jétől bevezetésre kerül a termékdíjraktár jogintézménye, melynek két fajtája lesz: az ipari- és a kereskedelmi termékdíjraktár. A termékdíjraktár lehetőséget biztosít a gazdálkodók számára, hogy a termékdíj megfizetése nélkül (vagy a termékdíj visszatérítését követően) a termékdíj raktárban a termékdíjköteles termék tárolható (kereskedelmi termékdíjraktár) vagy előállítható és feldolgozható (ipari termékdíjraktár), illetve értékesíthető legyen” – hangsúlyozta Deák László az új jogintézményre, a termékdíjraktárra vonatkozó főbb tudnivalókat.
A termékdíjraktári engedélyt az adóhatóság legfeljebb öt évre adhatja ki (ami meghosszabbítható) annak a gazdálkodónak a kérelmére, aki többek között:
- a termékdíjraktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója;
- olyan nyilvántartási rendszert alkalmaz, amely alapján ellenőrizhető az termékdíjraktárban lévő termékek mennyisége;
- nem rendelkezik tartozással az állami adó- és vámhatóság felé;
- nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt;
- olyan ügyintézőt foglalkoztat, aki termékdíj ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik.
A termékdíjköteles termék termékdíjraktárból belföldre történő kiszállítása első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.
