Alkotmánymódosítás - Lezárult az Európai Bizottság jogi elemzése
Pia Ahrenkilde Hansen úgy fogalmazott, hogy a bizottság a jogi elemzés lezárultát követően három "adminisztratív" levelet küldött a magyar hatságoknak. Ezekben Brüsszel további információkat kér az alaptörvény azon pontjairól, amelyekkel kapcsolatban korábban José Manuel Barroso, a bizottság elnöke aggályokat fogalmazott meg. Elsőként a szóvivő az alaptörvény negyedik módosításának 17. cikkét emeli ki, amely az Európai Bíróság fizetési kötelezettséget jelentő ítéleteire vonatkozik. Ez a passzus eredetileg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek része volt, az Országgyűlés a márciusban elfogadott alaptörvény-módosítással emelte az alkotmányba. Ennek értelmében immáron az alaptörvény rendelkezik arról, hogy mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, "különadót" kell kivetni, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz.
További tájékoztatást kér emellett Brüsszel az alaptörvény negyedik módosításának ötödik cikkében foglaltakról, arról a passzusról, amely a választási kampányok, így az európai parlamenti választási kampány idején is a politikai hirdetések közzétételére vonatkozó korlátozásokat vezet be. Ez a rendelkezés az alaptörvény Szabadság és felelősség című szakaszába került bele márciusban; az alkotmány IX. cikke ennek értelmében azt mondja ki, hogy a parlamenti választáson országos listát, illetve az európai parlamenti választáson listát állító pártok a voksolást megelőző kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában, egyenlő feltételek mellett és ingyen tehetik közzé politikai hirdetéseiket.
A harmadik adminisztratív levélben a negyedik alaptörvény-módosítás 14. cikkéről kér további tájékoztatást az Európai Bizottság, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét rögzíti. Ez a passzus arról rendelkezik, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az OBH elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. A bizottság szóvivője azt is tudatta, hogy Brüsszel mindhárom levélre egy hónapon belül választ vár a magyar hatóságoktól, és annak birtokában dönt majd a további lépésekről, így arról is, szükségesnek látja-e, hogy hivatalosan kötelezettségszegési eljárást indítson. (MTI)
