Az EU már elfogadná a görög törlesztési leállást - FT

 A londoni gazdasági napilap szerint EU-szinten ez most vetődött fel először. Az új stratégia a Financial Times értesülése szerint egyéb adósságteher-csökkentő kedvezményeket is tartalmazna az európai hitelezők részéről Görögország számára, például a pénzügyi segítség keretében nyújtott hitelek kamatának mérséklését és széleskörű kötvény-visszavásárlási programot.
    

A lapnak név nélkül nyilatkozó magas rangú EU-illetékes - aki részese a tárgyalásoknak - azt mondta: az alapvető cél a görög adósságteher csökkentése "a magánszektor és a közszektor együttes cselekvésével".  A Financial Times forrásai szerint az előkészítés még korai szakaszában jár, és a  részletek kidolgozása a nyár vége előtt nem várható. Ha azonban sikerül egyezségre jutni a stratégiáról, az "jelentős elmozdulás lesz" az euróövezeti adósságválság kordában tartásáért vívott 18 hónapos küzdelemben. Az euróövezeti vezetők ugyanis eddig óvakodtak bármiféle olyan terv támogatásától, amelyet törlesztési leállásként lehetne kategorizálni, attól tartva, hogy a befektetők a perifériális euróövezeti gazdaságok, köztük Olaszország és Spanyolország, vagyis a harmadik és a negyedik legnagyobb euróövezeti gazdaság által kibocsátott minden kötvényből elkezdhetnek kimenekülni  - írta a londoni gazdasági lap.
    

A Financial Times szerint Németország vezetésével több hitelező állam hetek óta arra próbálja rávenni a görög kötvények magánszektorbeli befektetőit, hogy "önként" egyezzenek bele a görög kötvények késleltetett törlesztésébe, abban a reményben, hogy ezzel törlesztési leállás nélkül csökkenthetők a görög adósságszolgálati terhek.
    

A nemzetközi hitelminősítők mindazonáltal már jelezték, hogy szelektív nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely a magánszektorbeli kötvénybefektetők bevonására irányulna.
    

A Moody's Investors Service éppen hétfőn adott ki új figyelmeztetést erről. A cég londoni állásfoglalása szerint a francia és a német kormány legutóbbi javaslatai azt szorgalmazzák, hogy a görög kötvények befektetői "profilírozzák át" görög kötvényportfolióik egy részét, vagyis egyezzenek bele például abba, hogy a lejáró kötvényeket hosszabb lejáratú eszközökre cserélik.
   

 A Moody's szerint e nyilatkozatok alapján a Görögországnak nyújtandó további külső állami támogatások feltétele valószínűleg az lesz, hogy a magánszektorbeli hitelezők rendezzék át az általuk tartott görög adósságot és vállaljanak veszteségeket. A cég közölte, hogy ezt a növekvő kockázatot tükrözte Portugália múlt héten bejelentett leminősítése is.
    

A Moody's múlt kedden - államadósok esetében szokatlanul agresszív mértékű, egyszerre négyfokozatú leminősítéssel - megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Portugáliától, az addigi "Baa1"-es szintről "Ba2"-re süllyesztve a hosszú futamidejű portugál kormánykötvények osztályzatát. A cég a leminősítés során kihagyta a köztes "Baa2", "Baa3", illetve "Ba1" besorolási fokozatokat, és az új, "Ba2"-es - már nem befektetési ajánlású - portugál osztályzatra is további visszaminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást adott.
    

Portugália leminősítésével kettőre emelkedett azoknak az euróövezeti országoknak a száma, amelyeknek befektetési szint alatti, vagyis spekulatív - piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - államadós-kockázati besorolása van. A másik Görögország, amelyre a hitelminősítők már csődközeli állapotra figyelmeztető osztályzatokat tartanak érvényben.
    

A Moody's hétfőn Londonban kiadott figyelmeztetése szerint "mind világosabbá válik", hogy a magántőkepiacok még hónapokig, sőt akár évekig is zárva maradhatnak a bajban lévő euróövezeti szuverén adósok előtt, és hosszú ideig szükség lesz az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására. A Moody's szerint azonban valószínűtlen Görögország és a válságban lévő többi euróövezeti szuverén adós "vég nélküli" külső támogatása is, és ez önmagában még tovább késleltetheti Görögország, Írország és Portugália visszatérését a magántőkepiacra, legalábbis addig, amíg ezek az országok nem mutatnak fel tényleges haladást a pénzügyi konszolidációs célok teljesítésében. (MTI)