Az MNB minden lehetséges eszközzel figyelmeztetett az államadósság kockázataira
A jegybank elnöke hangsúlyozta: ezt mondhatja a saját és az elődje nevében is. Kiemelte: azt tapasztalta, hogy a jegybank nagyon korlátozott hatást gyakorolt ezekre a folyamatokra, sokkal inkább a piacnak volt erősebb hatása az eladósodási folyamatokra. Amikor a piaci finanszírozási lehetőségek beszűkültek, akkor volt egy élesebb kormányzati reakció - tette hozzá Simor András. Az MNB elnöke ezeket a válaszokat Dancsó József (Fidesz), az albizottság elnöke kérdéseire fogalmazta meg, aki arról faggatta a jegybankelnököt, az MNB mindent megtett-e annak érdekében, hogy az elmúlt 8 évben az államadósság ne emelkedjék.
Egy másik kérdéssel kapcsolatban Simor András arról szólt: 2002 és 2010 között összességében a jegybanknak nem volt realizált vesztesége, ugyanis az egyes évek esetleges veszteségére az előző évek nyereségéből képződő eredménytartalék nyújtott fedezetet, így a jegybank tevékenysége ebben a időszakban nem terhelte meg a költségvetést. Mindeközben az MNB működési költségei a vizsgált időszakban reálértéken közel 40 százalékkal csökkentek - ismertette az MNB elnöke. Simor András arról is szólt: 2002-2003-ban az árfolyamsáv kiszélesítését követően bekövetkező jelentős forint-felértékelődés miatt az MNB devizatartalékain jelentős, nem realizált veszteség (azaz a devizaárfolyamok és a hozamok változásából fakadó átértékelés) keletkezett.
Emiatt az államnak a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő összeggel kellett feltöltenie a jegybank tartalékait. Pősze Lajos (független) a jegybanki kamatpolitika és az infláció összefüggéseiről kérdezte a jegybank elnökét, aki ezzel összefüggésben kiemelte: most van esély arra, hogy 2012-ben elérjük az árstabilitást, ami a jegybank alapvető feladata és tevékenységének legfőbb célja, ez Magyarország esetében 3 százalékos, vagy az alatti inflációs ütemet jelent. A jegybank elnöke aláhúzta: ha a 2002-2010 közötti 8 évet együttesen nézzük, nem lehet azt mondani, végig túl szigorú volt az MNB kamatpolitikája. Általánosságban inkább azt lehet mondani, amikor az infláció csökken, akkor lehet a kamatot mérsékelni - fűzte hozzá.
Dancsó József a devizatartalékokat feszegető kérdésére az MNB elnöke elmondta: az MNB-nek, saját magának csak korlátozott eszközei vannak a devizatartalékai növelésére. Amikor az IMF-től 1,5 milliárd eurót a jegybank vett fel az IMF-EU hitelkeretből, emögött az a megfontolás is állt, hogy ez az összeg nem növeli az államadósságot, mert azt a magyar jegybank vette igénybe - fejtette ki. Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatója arról szólt: a 2002-2010 közötti kormányoknál az figyelhető meg, hogy az egyes évek költségvetésének tervezésekor a kiadásokat mindig alultervezték, a bevételeket pedig túlbecsülték.
Az ÁSZ főigazgatója szerint különösen az volt szembeötlő, ahogy a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének deficitjei, főleg 2002-2005 között rohamosan emelkedtek. Babák Mihály (Fidesz) felvetette, hogy nemcsak az egyes évek tényleges államháztartási deficitjeinek alakulását, de az állami kötelezettségeket, például a ppp-konstrukciókban később is ható állami garanciákat, vállalásokat is meg kellene vizsgálnia a bizottságnak. Emellett azt is nézni kellene, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt központi pénzek mennyire terhelték az egyes évek központi büdzséit - tette hozzá. (MTI)
