Az agráriumot kevésbé érintette a válság
Ezt támasztja alá az is, hogy az ágazat kivitele várhatóan idén is hasonló mértékű lesz, mint a múlt évben volt, azaz megközelíti a 6 milliárd eurót. Nem tagadta ugyanakkor azt sem, hogy a mezőgazdaság nyeresége az idén a tavalyinak a felére esett vissza. Igaz, a 2008-as év mezőgazdasági szempontból az elmúlt évtized legjobb évének számított, jegyezet meg a miniszter.
Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 2.000 milliárd forintos ágazati kibocsátás mellett az idén az ágazatban átlagosan 10 százalék körüli nyereség képződött. A miniszter jó döntésnek mondta, hogy az ország uniós csatlakozását követően az ágazat rendelkezésére álló mintegy 1.300 milliárd forint többletforrás felét a magyar mezőgazdaság korszerűsítésére különítették el. Ennek eredményeként - az uniós pénzek és a nemzeti források felhasználásával - az állattenyésztésben mintegy 400 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, és mintegy 300 milliárd forint értékű új erőgép és munkaeszköz kerülhet az agráriumba.
Ebben az évben a gépberuházások támogatására mintegy 40 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda azoknak a gazdálkodóknak, akik modernizálni szerették volna gazdaságuk gépparkját. Az állattartás körülményeit pedig nemcsak a technikai eszközök modernizálásának segítésével, hanem az állattartás más költségeinek - például az állatjóléthez kapcsolódó kiadások - támogatásával is igyekezett mérsékelni ebben az évben az agrárkormányzat.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében kapott támogatást a kertészet korszerűsítése, az agrár-környezetgazdálkodási programok megvalósítása, valamint a fiatal gazdálkodók pályakezdési lehetőségei is javultak. A vidéki életminőség jobbítása is a célkitűzések között szerepelt. Például a mikro-vállalkozások tevékenységének serkentésével, tevékenységük diverzifikálásának és a falusi turizmus fejlesztésének ösztönzésével pedig a vidéki munkahelyek megtartását illetve új munkaalkalmak teremtését kívánta támogatni az agrárkormányzat. Emellett jutott még pénz e program keretében a falumegújításra és a vidéki örökség megőrzésének finanszírozására is.
Az agrártárca vezetője elismerte, hogy az agrárvállalkozások az idén a korábbiaknál kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak kölcsönökhöz. A pénzintézetek ugyanis szűkítették a hitellehetőségeket, amit az agrárvállalkozások is megéreztek. Ezért az agrárkormányzat egyik legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy fenntartsa az ágazat finanszírozhatóságát a nehezebb gazdasági viszonyok között. Ezt sikerült is megoldani - húzta alá Gráf József. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködése nélkül nem működött volna a 60 milliárd forintos hitelprogram, amely kifejezetten az agrártermelőket célozta meg. Külön kiemelte, hogy a kertészeti ágazatban a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését segítő mintegy 5 milliárd forintos hitelcsomag kevésnek bizonyult, és ezért azt további 3 milliárd forinttal egészítette ki a kormány jóváhagyásával az agrártárca.
Jelentős problémának mondta Gráf József az egész Európai Uniót érintő tejpiaci válságot. Erre a krízisre azonban az unió Bizottsága nem adott kielégítő - a gazdálkodókat megnyugtató - választ. Ezért a magyar agrárkormányzat saját hatáskörben több intézkedést is hozott a tejágazatban tevékenykedő magyar gazdálkodók megsegítésére. Így még ez év őszén megkapták a magyar gazdák az úgynevezett tej top-up, azaz a nemzeti forrásokból nekik járó 2010-es pénzösszeget. Ez literenként valamivel több mint 8 forintot jelentett egy-egy gazdálkodó számára. Összességében a teljes intézkedéscsomag literenként mintegy 22-24 forint többletbevételt jelent a gazdálkodók számára a jövőben.
A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a több hónapos tárgyalást követően mégsem lépett életbe az úgynevezett élelmiszer-etikai kódex. Ez garantálta volna, hogy 80 százalékban magyar áru kerüljön a nagy élelmiszer-áruházláncok polcaira. A kódex elutasítását követően a kiegyensúlyozott partneri kapcsolatokat a parlamenti pártok egyetértésével kidolgozott törvény garantálja majd 2010. elejétől. Gráf József emlékeztetett arra is, hogy a magyar mezőgazdaságot hátrányosan érintette az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer, azaz az SPS körüli jogvita, mivel így a magyar gazdálkodók nem lehetnek részesei annak az agrártámogatási rendszernek, amelyet az unió 17 országában már alkalmaznak.
Az Alkotmánybíróság ugyanis még nem döntött az államfő által egy évvel korábban a testület elé utalt, az Országgyűlés által elfogadott törvényről. A miniszter fontosnak tartotta megemlíteni: Magyarország érdeke, hogy 2013. után, azaz az unió következő költségvetési időszakában is fennmaradjon a Közös Agrárpolitika, mind elveit, mid pedig finanszírozását tekintve. Magyarország számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy az agrárpolitika finanszírozása teljes mértékben nemzeti hatáskörbe kerüljön. Gráf József aláhúzta: az EU érdeke is az, hogy az unió önellátó maradjon az alapvető élelmiszerekből, ezt pedig csak a KAP fenntartása garantálhatja.
A külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítási lehetőségéről a miniszter úgy vélekedett, hogy a jövő évben azt be kell nyújtani az unió illetékeseinek. Ezt várhatóan már a választásokat követően megalakuló új kormány teszi majd meg. Hozzáfűzte: a moratórium 2011-et követő meghosszabbítására kevés esélyt lát, mivel abban 26 másik uniós tagországnak kellene konszenzussal egyetértenie.
