Azért Kínától se várjon csodát Európa!

Csu Kuang-jao (Zhu Guangyao) kínai pénzügyminiszter-helyettes szerint Kínának meg kell ismerkednie az új európai támogatási alap működésének pontos részleteivel, mielőtt nagyobb összegekkel kötelezné el magát befizetések mellett. "Természetesen meg kell várnunk, amíg minden részletében tisztázódik a rendszer struktúrája" - jelentette ki a miniszterhelyettes egy sajtótájékoztatón.

"A konkrét befektetési döntést pedig mindenekelőtt pontos, részletekbe menő technikai egyeztetésnek kell megelőznie." Klaus Regling, az EFSF európai mentőalap igazgatója pénteken utazott Kínába, ázsiai körútja első állomására, amin támogatókat kíván toborozni az európai válságrendezési erőfeszítésekhez. Újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy kínai látogatásától nem vár konkrét eredményeket, hozzátéve, hogy "túl korai lenne konkrét összegekről beszélni".

Ázsiai körútjának céljaként a válságrendezés legmegfelelőbb módjainak megvitatását nevezte meg potenciális befektetőkkel. Az európai országok csütörtökön állapodtak meg az EFSF "ütőképességének" fokozásában két külön mechanizmus segítségével, egy speciális támogatási alap létrehozásával, illetve euróövezeti szuverén kötvények biztosítási ellenjegyzésére kidolgozott módszerrel. Az új speciális támogatási alap elgondolásának részletei még nem ismertek, mindössze annyi, hogy Európa az olyan nagy devizatartalékokkal rendelkező fejlődő országok, mint például Kína számára kíván befektetési lehetőségeket biztosítani vele.

Csu Kuang-jao közölte, hogy nemcsak a speciális támogatási alap, de a kötvénybiztosítási elgondolás részleteit is meg kell ismernie Kínának befektetési döntései meghozatala előtt. Kína korábban már támogatásáról biztosította Európát válságrendezési törekvésében, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetítő szerepének igénybe vételével. Egyetlen más ország sem rendelkezik akkora támogatási potenciállal mint a 3,2 ezer milliárd dollárra becsült devizatartalékot felhalmozó Kína.

Elemzők azonban nem mulasztják el hangsúlyozni, hogy Kína valószínűleg feltételekhez köt majd minden új, Európának nyújtott támogatást: költségvetési reformokat és a kínai érdekek iránt engedékenyebb magatartást vár majd el cserébe. Már csak azért is, mert a kínai közvélemény nem egységes annak megítélésében, hogy vajon az európai országok támogatása jelenti-e az ország devizatartalékainak legmegfelelőbb felhasználását.

A kínai sérelmek listája hosszú: Európa vonakodása a fegyvereladási embargó feloldására; kereskedelmi vitákban nem egyenrangú félként való kezelése; európai befektetésekre törekvő kínai vállalatok elé gördített akadályok; a jüan árfolyamának gyorsabb ütemű emelésére kifejtett európai nyomás. Elemzői vélemények szerint tekintettel a bonyolult európai döntéshozatali mechanizmusra Kínának nem lesz könnyű dolga engedményeket kivívni egyetlen területen sem, ha esetleg befektetések mellett dönt. Klaus Regling szerint Európa nem kényszerül engedményeket tenni Kínának befektetései fejébe.

"Nem azért jöttem, hogy engedményekről tárgyaljak" - mondta, hangsúlyozva, hogy Kína már vásárolt EFSF-kötvényeket anélkül is, hogy bármilyen különleges elbánásban részesült volna. A China Investment Corp. (CIC) kínai szuverén vagyonkezelő alap elnöke, Csin Li-csün (Jin Liqun) az elmúlt hónapban Londonban tett látogatásán világossá tette, hogy a CIC-nek nem áll szándékában "adományokat osztogatni". "A háromezer milliárd dolláros devizatartalék a kínai emberek kemény munkájának az eredménye" - mondta. "Készek vagyunk a nehéz helyzetbe jutott európai országok mellé állni egy megoldás keresésében... de a kínai embereknek tartozunk elszámolással."

A CIC már megégette magát rosszul sikerült befektetésekkel néhány évvel ezelőtt, amikor a Morgan Stanley és Blackstone Group LP amerikai pénzintézetekben vásárolt részesedései után kellett veszteségeket elkönyvelnie. "Kína nem hagyhatja figyelmen kívül a hazai közvéleményt és nem keltheti a pénzszórás látszatát" - mutatott rá Ashby Monk, a szuverén befektetési alapok működését elemző Oxford SWF Project társigazgatója. Mindenesetre ha Kína a mentőalapba való befektetés mellett dönt, azt minden valószínűség szerint a State Administration of Foreign Exchange fogja végrehajtani, nem pedig a CIC, mivel a kezelése alatt álló 400 milliárd dollárt már szinte teljes egészében befektette.

Az elmúlt években európai vezetők egész sora kereste fel Kínát támogatásért. Peking válasza szinte minden esetben európai szuverén kötvények vásárlására tett ígéret volt, amit be is tartott, de jelentősnek nem nevezhető tételekben. "Kína továbbra is jelen lesz befektetőként, de nem fogja újraosztani a lapokat Európában" - mondta Rachel Ziemba, a Roubini Global Economics vezető elemzője. "Lesz valamennyi tőkebefektetés Kínából is, de az oroszlánrésznek Európából kell jönnie."