Banális hibán múlhat az unión belüli ügyletek áfamentessége
Január 1-jén életbe léptek a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének további egységesítését és finomhangolását megcélzó úgynevezett gyors intézkedések („Quick fixes”). Az intézkedések egy része a nyári törvénymódosítás során bekerült az áfatörvénybe, de ezek mellett figyelni az EU 282/2011 végrehajtási rendeletére is, amely – bár rendelkezései nem kerülnek be a nemzeti szabályozásba – minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó.
„A jogszabályváltozás jó alkalom arra, hogy áttekintsük, és ha szükséges, átalakítsuk a közösségi ügyletek áfakezelési folyamatait” – foglalta össze H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
A szakember rámutatott: a gyors intézkedések egy része a közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezelésének feltételeit érinti. Abban a tekintetben nem történt változás, hogy az adózónak igazolnia kell, hogy a termék kiszállítása megtörtént egy másik tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás korábban nem rendelkezett. (A magyar adóhatóság az aláírt, lepecsételt szállítási dokumentum (CMR) bemutatását követelte meg az adózóktól.)
A Quick fixes azonban a „hogyan?” kérdésre is megadja a választ: meghatározza, hogy milyen dokumentumokkal bizonyíthatjuk az adóhatóság előtt, hogy a kiszállítás valóban megtörtént, azaz melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte esetén a kiszállítást vélelmezni kell.
Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania. Ebbe a kategóriába került többek között, de nem kizárólagosan az érkeztetett CMR is. A másodlagos dokumentumok közül viszont legfeljebb egy választható. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény, vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie.
„Abból a szempontból tehát egyértelműen szigorodtak az elvárások, hogy ezentúl az érkeztetett fuvarlevél önmagában nem elegendő a kiszállítás tényének vélelmezéséhez” – tette hozzá.
A fentieken túl a gyors intézkedések ugyancsak adómentességi feltételként határozzák meg, hogy a termék vevőjének érvényes közösségi adószáma legyen az ügylet teljesítésének időpontjában. Ez folyamatos ellenőrzési terhet ró az értékesítőre.
Emellett, az összesítő nyilatkozattal szembeni elvárások is szigorodtak: ha az adózó a közösségi értékesítési ügyletet nem vagy hibásan, esetleg hiányosan tünteti fel összesítő nyilatkozatában, akkor is bukhatja az ügylet adómentességét – fűzte hozzá a szakember.
A MAZARS összegyűjtötte, hogy mely vállalkozásoknak szükséges mindenképpen foglalkozniuk a gyors intézkedések hatásaival.
Azoknak, amelyek:
-jelentős volumenben értékesítenek más uniós tagországokban
-nem biztosak abban, hogy a különféle alkalmazott konstrukciókban (pl.: egyszerű értékesítésben, láncügyletekben, háromszög ügyletekben, uniós partner, hazai partner külföldi adószámmal, stb.) megfelelő-e az ügyletek áfakezelése?
-Problémákkal szembesülnek az aláírt fuvarlevelek visszagyűjtése során
-Adóhatósági ellenőrzések során kerültek már nehéz helyzetbe az értékesítéshez kapcsolódó igazoló bizonylatok hiánya miatt, esetleg már szankcionálta is társaságot a NAV emiatt.
-Előfordult már, hogy kimaradt(ak) ügylet(ek) az A60-as összesítő nyilatkozatból?
„Ha a fenti kérdések közül bármelyikre igen a válasz, akkor érdemes szakértő bevonásával áttekinteni a vállalat értékesítési gyakorlatát és feltárni és kizárni a jogszabályváltozásból adódó kockázatokat. Az adómentesség teljesítésének feltételeit nem szabad félvállról venni, hiszen ha az adóhatóság adókötelességet állapít meg egy adómentesként kezelt ügyletnél, akkor - akár egyetlen apró adminisztrációs hiba miatt - nemcsak adóhiányt, de azon felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is megállapíthat” – emlékeztetett H. Nagy Dániel.
