Bankbotrányok vég nélkül
A jegybankok a bankokat tartják el, a bankok pedig a kormányokat finanszírozzák. A pénzpolitikai erkölcs ilyetén szétzilálódása szemmel láthatóan már minden gátlást feloldott a bankoknál. Egyre szélesedik a pénzpiaci eszközöknek azon köre, amelyeknél a manipuláció árnyéka a bankokra vetődhet.
A német szövetségi pénzügyi felügyelet, a Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (BaFin) elnöke Elke König aggodalmának adott hangot amiatt, hogy feltehetően már a deviza- és a nemesfém piacok sem mentesek az árfolyam manipulációtól. Ez azért is lenne különösen súlyos - mutatott rá, mert szemben a bankok által meghatározott olyan referencia számokkal, mint a LIBOR és EURIBOR bankközi kamatok, itt „valódi” árfolyamokról van szó.
A bankközi referencia kamatok manipulálásáért az EU-Bizottság tavaly decemberben 1,7 milliárd eurós bírságot vetett ki hat bankra. Ebből a Deutsche Bankra 725 millió euró jutott. A Deutsche Bank most nagy hirtelen kiszállt a londoni aranyár-fixingben részt vevő pénzintézetek közül. A BaFin pedig - ahogy azt Elke König sejtetni engedte - feltehetően már azt is tudja, miért.
Az teljesen érthető, miért nem érdekeltek az arany árának emelkedésében az eladósodott fejlett országok kormányai és bankjai. Az veszélyezteti ugyanis a bankoknak a jegybankok által biztosított többlettartalékkal folytatott játékának hasznát. Az Egyesült Államokban ez a többletösszeg már 2445 milliárd dollárra rúg, amiből 1300 milliárd a Citigroup, a Bank of America, a JP Morgan Chase és a Wells Fargo pénzügyi óriásokra jut.
Az alacsony lakossági és vállalati hitelezéssel ezek az összegek a pénzügyi rendszerben maradnak és a bankok rendelkezésére állnak spekulatív üzletek finanszírozásához. Olyan, mintha pénzt nyomtathatnának. Ehhez képest a reálgazdaság hagyományos hitelezése valóságos nyűg a nyakukban.
Az EKB éppen az amerikai és japán mintára a mennyiségi monetáris ösztönzés megkezdésére készül Európában. Még néhány rossz hír, és már indul is a program. Ehhez a bankok tervezett 2014-es stressz-tesztjének paramétereit gondosan „fel is vizezték”. Az EKB majdani bankfelügyeleti minőségében októberre ígérte egy megbízható stressz-teszt elvégzését. Ebből azonban mostanra visszakozott.
A tőke-megfelelési mutatóra vonatkozó előírások enyhültek: nem kell majd figyelembe venni a bankok által tartott államadósságot. Az euróövezet „központi” államaiban a nagybankoknak ezáltal a bankoknak nagyobb lehetősége nyílik majd a spekulációra, a perifériális országokban pedig több állampapírt vásárolhatnak majd. A banki részvények erőteljes árfolyam-emelkedéssel nyugtázták az EKB kurzusváltását. Biztonságosabb azonban az európai bankrendszer ettől nem lett. Ha az EKB látja el a bankok felügyeletét, akkor kecskére bíztuk a káposztát. (MTI)
