Beindult az uniós költségvetési vita
Miközben egyes EU-tagállamok amellett kardoskodnak, hogy a 2014-2020 időszakra vonatkozó büdzsét maximálják az előző évi (2013-as) éves szinten, az EP-bizottság úgy foglalt állást, hogy legalább 5 százalékos növekedést mindenképpen szükségesnek tart.
Az uniós intézményekben most kezdődik a következő hosszú távú költségvetés vitája, az EP elsőként alakít ki erről konkrét álláspontot az uniós intézmények közül. A plenáris EP-szavazás június első felében várható.
A bizottsági szinten jelentős többséggel (39 igen, 5 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett) elfogadott jelentés egyebek között állást foglal abban, hogy maradjon meg a jelenlegi hétéves keret, továbbá ne csökkenjen az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkózását segíteni hivatott kohéziós politika büdzséje és a mezőgazdasági támogatások szintje. Az EP szerint a költségvetésnek igazodnia kell az unió erre az évtizedre szóló foglalkoztatási és versenyképességi stratégiájához, az EU2020-hoz is.
A jelentés úgy véli, hogy az általános kiadási szint emelése nem jelentene a jelenleginél nagyobb tehertételt a tagországok számára, mert - az EP pozíciója szerint - növelni kellene az unió saját forrásokból származó bevételeit is, például különadók létrehozásával.
Az agráriumon spórolnának
Az évi 55 milliárd euróra rúgó mezőgazdasági kiadások csökkentése mellett foglalt állást az EP egy másik bizottsága, az agrárkérdésekkel foglalkozó testület is ugyancsak szerdán megszavazott jelentésében.
A különbizottság egyik magyar tagja, Göncz Kinga (MSZP) a szavazás után újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a jelentésben foglaltak az unió és Magyarország szempontjából is kedvezőek. Az EU tekintetében a legpozitívabb, hogy az EU2020-as stratégiához forrásokat rendel. A költségvetés minimális szintjének kimondása szintén fontos, mert ez szükséges ahhoz, hogy előre lehessen lépni azokban az ügyekben, amelyekben egyébként egyetértés van. A saját uniós források arányának növelése ugyancsak kiemelendő, csakúgy, mint a nemzeti és az uniós költségvetések összehangolása.
A képviselő szerint magyar szempontból egyértelműen pozitív, hogy a jelentés a kohéziós és az agrárforrásokat megerősíti. Göncz Kinga kezdeményezése nyomán külön hangsúlyozza a jelentés a támogatások tisztességes elosztásának szükségességét is. Kiemelte a képviselő az energiapolitikára fordítandó összegek emelésének jelentőségét, valamint azt a tervet, hogy az uniós átlag 75 százalékánál nagyobb jövedelemmel rendelkező régiók is kaphassanak támogatást. (MTI)
