Bokros Lajos keményen megmondja
Bokros Lajos szerint az ország jelentős eladósodása már 2001-ben elkezdődött, és a következő években csak erősödött. A professzor szerint az államadósság mostani, a GDP-hez mért mintegy 80 százalékos rátájával éllovasok vagyunk a térségben. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint kizárt az, hogy a következő években 4-6 százalékos növekedést érjen el az ország, és ezzel a gazdasági növekedési rátával Magyarország kiemelkedjék gazdasági bajaiból.
Bokros Lajos a külső adósság vonatkozásában az egyik legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a bejövő külső forrásokat nem a beruházások bővítésére, hanem jórészt fogyasztásra költötte el az ország. Sőt, a forrásokat mind a központi költségvetés, mind a lakosság elszívta a vállalkozások elől, így a cégek számára kevesebb pénz jutott fejlesztésre, távlati beruházásokra. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere szerint a kilencvenes évek végétől 2004-ig még nagyjából 4-5 százalék körüli növekedést produkált az ország, később azonban, bár folyamatosan emelkedett az államadósság, a növekedési ráta mégis csökkent. Bokros Lajos számos grafikonnal bizonyította Magyarország folyamatos leszakadását a V4-ektől.
Köztük az egyik legfontosabbként említette, hogy 1995-ben még Csehország mögött Magyarország volt a második a közép-kelet-európai országok és a balti államok között az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében, napjainkra azonban már megelőzte Észtország és Szlovákia is. A közoktatásra az alsóbb osztályokat tekintve még a GDP 1 százalékát sem fordítja Magyarország, de különösen nagy gond az, hogy a felsőoktatásra is keveset költ. Ebből a helyzetből nem lehet kitörni anélkül, hogy jelentősen ne emelné meg Magyarország a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket, amelyek jelenleg még a GDP 1 százalékát sem érik el - elemezte a volt pénzügyminiszter.
Bod Péter Ákos szerint az Európai Unió vonatkozásában újra felmerült a centrum-periféria országok összehasonlítása, a periféria államai egyre jelentősebb gondokkal küzdenek mind az államadósság problémája, mind a gazdasági növekedés vonatkozásában. A volt jegybankelnök kiemelte: a világgazdaság új tendenciái között megfigyelhető, hogy az új, kiemelkedő szereplők - köztük például Oroszország, Brazília, Kína vagy a feltörekvő államok - már nem a hagyományos játékszabályok alapján "játszanak", és Európa egyre inkább kiszorul a világgazdasági folyamatok tényleges alakításából.
Úgy ítélte meg: Magyarország szempontjából fontos lenne, hogy "az ország kulturáltan vezesse ki a válságadókat a gazdaságból". Úgy vélte, hogy a világgazdaság további fejlődésében sokkal több cikk-cakkra, azaz W-alakú fejlődésre kell számítani a jövőben, amely megfelel az internetes korszaknak - mondta malíciózusan a Corvinus Egyetem professzora. A magyar kormánynak is fel kell készülnie arra, hogy a döntéshozatalban a rugalmas reagálásokra, hozzáállásokra helyezze a hangsúlyt a jövőben - emelte ki a volt jegybankelnök. (MTI)
