Cameron: Nagy-Britanniából majdnem Görögország lett
David Cameron, aki a Liberális Demokraták vezetőjével, Nick Clegg miniszterelnök-helyettessel tartott közös évzáró nemzetközi sajtóértekezletet a Downing Street-i kormányfői hivatalban, kijelentette: a koalíció a májusi választások után "mentőakciót" volt kénytelen elindítani, tekintettel a munkáspárti elődtől örökölt gazdasági helyzetre. Cameron szerint nem túlzás a "mentőakció" szó használata, mivel "csak meg kell nézni, mi történik Írországban, Görögországban, Dél-Európában ... nyolc hónappal ezelőtt mi is hasonló irányba tartottunk".
A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a májusban hivatalba lépett új kormány békeidőben soha nem mért - a hazai össztermék 11 százalékát meghaladó - államháztartási hiányt örökölt az előző pénzügyi évről, a költségvetés által elköltött minden négy fontból egy fontot hitelből kellett finanszírozni, és nem volt hiteles terv sem a hiány, sem az adósság kezelésére. Cameron szerint Nagy-Britannia "veszélyzónában volt", és a konzervatív-liberális koalícióra hárult, hogy e veszélyzónából nehéz költségvetési döntésekkel kivezesse a brit gazdaságot.
A kormány "nyolc rövid hónap alatt alapvető irányváltást hajtott végre a gazdaságban" - tette hozzá, kijelentve, hogy e "mentőakciónak" köszönhetően a brit gazdaság piaci finanszírozásának költségei csökkentek, és Nagy-Britannia lehetséges legjobb hitelminősítői osztályzata biztonságban van. A májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a gazdaság és a költségvetés állapotának átvizsgálása után, június végén soron kívüli költségvetést terjesztett be, amely valóban igen lendületes konszolidációs programot tartalmaz.
Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért teljes brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön. A költségvetés elsődleges jelentőségű intézkedései között van a fő áfakulcs felemelése 17,5 százalékról 20 százalékra a jövő évtől, különadó kivetése a Nagy-Britanniában működő bankokra szintén 2011-től, valamint az évi 21 ezer fontnál (hétmillió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztása két évre.
A célok között szerepel 490 ezer állami alkalmazotti állás felszámolása is a következő öt évben. Ez az közszférában dolgozók csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg. A brit kormány már idejekorán hozzákezdett a közvélemény felkészítéséhez a kemény takarékossági intézkedésekre. George Osborne pénzügyminiszter a Financial Times című gazdaság napilapnak nem sokkal a választások után azt mondta, hogy az új kormánykoalíció "különböző szekrényekben mindenféle csontvázakra lel", mivel a Munkáspárt vezette előző kormány "abszolút borzalmas közfinanszírozási helyzetben" hagyta utódjára az országot.
