Egyre kevesebb gyümölcsöt vesz a magyar

A vásárlói kör ugyanakkor nem csökkent, az egy háztartás által megvásárolt éves összmennyiség esett vissza, a gyümölcs esetén 83 kilogrammról 73-ra, zöldségből pedig 161 kilogrammról 146-ra. A piackutató intézet csütörtöki közleménye szerint a magyar családok élelmiszerre fordított éves kiadásaik 8-10 százalékát költik zöldségre és gyümölcsre. A teljes, csaknem egymillió tonnás forgalom nagyobb, kétharmados részét adja a zöldség, és ugyanez az arány az értékben mért forgalom esetében is.

A vizsgált időszakban összesen mintegy 36 ezer tonnával kevesebb gyümölcsöt vásároltak a fogyasztók. A legnagyobb veszteséget a banán és a barack szenvedte el, előbbiből csaknem 15 ezer tonnával, utóbbiból pedig 9 ezer tonnával fogyott kevesebb, mint az előző egyéves időszakban. Zöldségből is jelentősen, csaknem 40 ezer tonnával csökkent a megvásárolt mennyiség. Legnagyobb mértékben a paradicsom, a paprika és a káposzta mennyisége esett vissza.

A hazai háztartások átlagosan másfél hetente vásárolnak gyümölcsöt, egy-egy alkalommal csaknem két kilogramm kerül a kosárba. A gyümölcsfogyasztást két, hagyományosan Magyarországon is jó minőségben termelhető gyümölcs, az alma és a dinnye uralja. A megvásárolt mennyiség 23-23 százalékát adja ez a két gyümölcs. Népszerű a banán, a mandarin, citrom és a narancs is.

Zöldséget átlagosan 5-6 naponta vásárolnak a fogyasztók, egy-egy alkalommal 2,4 kilogrammnyit. A zöldségfélék közül jelentős fölénnyel első helyen áll a burgonya. Egy család átlagosan csaknem évi 70 kilót vesz krumpliból, négyszer annyit, mint a többi zöldségféléből.

A háztartások az általuk megvásárolt teljes mennyiség csaknem 40 százalékát piacon, kistermelőtől, illetve zöldség-gyümölcs üzletekben szerzik be, a hagyományos üzletek szerepe lényegesen erősebb, mint más élelmiszerek esetében. A modern csatornák közül a hipermarket áll az első helyen.

A nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt vásárlók elsősorban a közepes, illetve a magasabb jövedelmű háztartások, valamint a nagyobb városokban és Budapesten élők, akiknek nincs lehetőségük saját kiskert kialakítására.

A háztartások nagyobb része, csaknem 60 százaléka kisebb mennyiséget vásárol, és a hagyományos beszerzési helyekkel szemben inkább hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban veszi meg a termékeket. Ők főként a fiatalabbak, illetve a falvakban, kisebb településeken élők. (MTI)