Előretörtek a magyarok!
Jókorát, 40-ről 72-re emelkedett a magyarországi cégek száma a kelet-közép-európai régió ötszáz legnagyobb árbevételű vállalatát rangsoroló toplistán – derül ki a manager magazin szeptemberi számából. A magyar mellett a bolgár, horvát, lett, litván és ukrán cégek száma nőtt a listán, míg a cseh, lengyel, román, szerb és szlovák vállalatok közül kevesebb került be a régiós élmezőnybe, mint tavaly.
A kelet-közép-európai országok top 500-as listán szereplő vállalatainak száma:
A válság előtti állapotot mutatja, hogy tavaly jelentősen, mintegy 9 százalékkal bővült az 500 legnagyobb kelet-közép-európai cég összesített árbevétele. Míg 2007-ben a legdinamikusabb növekedést a lengyel, a lett és a szlovák cégek mutatták, tavaly a lett, a litván, a horvát és magyar vállalatok árbevétele fejlődött ugrásszerűen. A Top 500-as listán a válság nyomán elindult az átrendeződés. Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint az elemzés jól mutatja, hogy vannak kiemelkedő cégek a hazai vállalatok körében is. Mégpedig legnagyobb árbevételű kelet-közép-európai vállalat közül már 72 hazai, ezzel Magyarország a negyedikről a harmadik helyre lépett előre a Top 500-as listán lévő cégek számát tekintve.
Magyar vállalatok ágazati megoszlása:
Magyar élvonal – Top tíz magyar vállalat
A top 500-as lista 72 magyar cégéből tizenhárom található az első százban, tíz az első ötven között. A legnagyobb tíz vállalat közé pedig két magyar cég került be, a Mol és az Audi. Őket az E.On Földgázkereskedelmi Zrt. követi, amely a magyar harmadik helyet szerezte meg, összesítésben pedig a huszonkettedik a régióban. Az első tíz magyar vállalat között villamos- energetikai (MVM), elektronikai (Samsung), egy további autógyártó (Magyar Suzuki Zrt.) és egy kereskedelmi cég is található (Tesco Global Áruházak).
Top tíz magyar vállalat
MAGYARRIZIKÓ
Közel 20 éve figyeljük a hazai vállalkozásokat, sajnos nincsenek sokan, akik huzamosabb ideig is képesek szinten tartani üzletmenetüket, sőt még fejlődni is tudnak. Ezek a cégek azok, akik évek óta képviselik hazánkat a nemzetközi piacokon és megfelelő tőkeerővel és komoly piaci pozíciókkal rendelkeznek Sikereik oka szemlátomást az innováció, a cégvezetés szaktudása, a felkészültség, a piac alapos ismerete. Tekintettel arra, hogy a top 500-as listán képviselt hazai vállatok egy eléggé stabil körnek tekinthető sajnos nem várható hogy a kör bővülne, hiszen a hazai vállalatok többsége más dimenzióban működik és a pénzügyi stabilitásuk meglehetősen bizonytalan. A magyar ipar mára a nyugat-európai, illetve nemzetközi cégek leányvállalataivá alakult. Ez nem tisztán összeszerelő tevékenységet jelent, van, ahol jelentős hozzáadott érték is megjelenik. Ám ezeknek a társaságoknak a magyar beszállítói köre még mindig alacsony. Azt adottságnak vehetjük, hogy ez az ipar ezekben a kezekben van, és így fog működni, és nagyjából így integrálódott az európai, illetve elsősorban a német gazdaságba, hiszen a magyar export 30 százaléka oda megy.
Kockázatfelmérés
A korábban jósoltnál nagyobb mértékű világgazdasági visszaesésre számít a Coface a 2007 és 2009 közötti időszakban és Magyarországon nem reménykedhetünk gyors talpra állásban. Dercze szerint a legújabb minősítéseket hasznosnak véli, bár ezek minősítések csak pillanatnyi állapotot mutatnak, a gazdasági szereplők helyzete azonban folyamatosan változik- hívja fel a figyelmet a Coface vezetője. A kockázatok felmérése nemcsak belföldi értékesítésnél ajánlott, hanem különösen fontos a nemzetközi piacokra való kilépéskor ugyanis ezek a vállatok nem rendelkeznek azzal a piaci ismerettel, amely birtokában megszerezhetik a releváns információkat. A más piacokon való megjelenéshez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is hiszen, makrogazdasági problémák növekedésével a vállalati kockázatok is megnövekedhetnek. Elengedhetetlen, hogy a cégek tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével. Ha a hazai helyzetet vizsgáljuk a cégek fizetési hajlandósága egyértelműen romlott, a hazai fizetésképtelenségi adatok azt mutatják, hogy az idén rekord várható a felszámolási eljárások számát tekintve, már az első félévben 20 százalék feletti növekedés volt tapasztalható.
