Eurócsatlakozás, avagy egy lépés előre, kettő hátra - ELEMZÉS

Január elsejétől a tizenhat tagú euróövezet tizenhét tagú: Észtország a közös pénzt használó övezet új, tizenhetedik tagja. A két másik balti ország, külföldi beruházásokban reménykedve, továbbra is sietne az euróövezetbe, de legalábbis Lettország esetében ezt fékezik az IMF-mentőcsomag feltételei, amelyek miatt Lettország esetleg kénytelen lesz kilépni az európai átváltási mechanizmusból (ERM-2.), márpedig az eurócsatlakozás egyik feltétele kétévi ERM-2.-tagság.

A többiek, köztük Magyarország, pedig még csak nem is sietnének, sőt, halogatnák, ameddig csak lehet, az euróövezeti csatlakozásukat. Hová lett az euróövezet fénye és vonzereje? Alig két éve, a nemzetközi gazdasági válság egyik csúcspontján több kelet-európai ország kormányköreiben fölvetődött, és nyilatkozatokban megfogalmazódott, hogy az EU bánhatna lazábban a csatlakozási feltételekkel, színtiszta szolidaritásból egykettőre engedje be a megrendült valutájú országokat. Ezt az elképzelést sok rokonszenv, de a gyakorlat szintjén egyértelmű elutasítás fogadta Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, illetve az Európai Központi Bank (EKB) részéről. Azóta fordult a kocka.

A Lidové Noviny című cseh lap néhány hete fölelevenítette, hogy Angela Merkel német kancellár a nyár végén gyakorlatilag meghívta Csehországot és Lengyelországot az euróövezetbe, mondván: "Szívesen látnánk önöket a klubban". Az újságcikket követő érdeklődés alkalmat adott Petr Necas és Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, hogy igen udvariasan újfent megerősítsék: a belátható jövőben eszük ágában sincs bevinni országukat az euróövezetbe.

A Lidová Noviny szerint Necas egyenest azt mondta, hogy "butaság lenne most bevezetni az eurót Csehországban". "Csak abban a pillanatban fogjuk bevezetni az eurót, amikor biztosak leszünk abban, hogy az gazdaságilag értelmes" - tette hozzá később egy tévényilatkozatában, majd a cseh kormány külön határozatot is hozott arról, hogy nem határoz, azaz nem jelöl ki céldátumot az euró bevezetésére. December elején, berlini látogatásakor a lengyel kormányfő biztosította vendéglátóját, hogy eltökélt szándékuk belépni az euróövezetbe, mihelyt teljesítik a csatlakozási feltételeket. A teljesítéssel azonban Lengyelország szemlátomást nem tud és nem akar sietni, úgyhogy e nyilatkozat valódi üzenete az volt, hogy "talán majd egyszer".

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői legutóbb a 2010-es évtized végéig, illetve a 2020-as évekig kitolták a közép-európai (visegrádi) hármak eurócsatlakozási időpontjára adott előrejelzésüket. A ház által most várt csatlakozási időpontok öt évvel későbbiek, mint amit az idei év elején jósoltak.

A JP Morgan az előrejelzés felülvizsgálatának fő okai között említette a közép-európai országok eurólelkesedésének csökkenését, valamint "az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat". A JP Morgan szerint az eurócsatlakozás gazdasági ösztönzői Magyarország esetében a legerősebbek a hármak közül, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra, a legutóbbi magyar gazdaságpolitikai lépések mégis arra vallanak, hogy a valutauniós belépés Magyarországon is most már a korábbinál "kevésbé sürgető célkitűzés". A többieknek pedig, ha lehet, még kevésbé az.

Az euróövezeti tagság feltételrendszerének gyors teljesítése nehéz lenne, túl sok reformmal és megszorítással járna túl hamar a jelenlegi súlyos életkörülmények között. Magyarországhoz hasonlóan Csehország és Lengyelország is az EU túlzottdeficit-eljárása alatt van, Csehország 2013-as, Lengyelország 2012-es határidőt kapott államháztartása éves hiányának leszorítására a GDP 3 százaléka alá az idénre várt 5,2, illetve 7,9 százalékról, de az Európai Bizottság például Lengyelországnak még 2012-re is 6,0 százalékot jósol jelenleg. Eközben az euróövezet nem enyhíti, inkább - az ír, a görög és más dél-európai példákon okulva - szigorítja az euróövezeti feltételrendszer, főleg a deficit- és a közadósságkorlát betartatását.

Sőt, nemsokára már nem csak túlzottdeficit-eljárás, hanem túlzott egyensúlytalansági eljárás is lesz Brüsszelben - szintén pénzügyi szankcióval erősítve - olyan országok ellen, amelyek az euróövezeti szabályokat az aktuális fő számok szintjén betartják ugyan, de az államháztartási folyamatokat hosszabb távon kétesnek ítéli az EU központja. Érthető, hogy mindez kissé riasztja a tagjelölt országokat a nemzetközi gazdasági válság egyelőre elég lassú enyhülése közepette.

Csehország számára az euró gyors bevezetése akkora valutafelértékelést is jelentene a gyakorlatban, ami igen megárthatna a gép- és járműexporttól erősen függő gazdaságnak. Az exportérdek persze megfontolás Magyarország számára is. Az euróövezet tagjaként ráadásul be kellene kapcsolódni a 2013-ra tervezett állandó Európai Stabilitási Mechanizmusba, sokmilliárd eurós garanciát vállalva e válságalap számára.

A legfontosabb azonban talán az, hogy az euróövezet eredetileg olyan országok számára készült, ahol a gazdaság színvonala, az egy főre jutú GDP nagyjából hasonló, és még így is mekkora felfordulást okozott a gazdasági világválság. Ha mármost a valutaközösség tömegesen bővülne hagyományosan gyengébb és inflációval jobban fenyegetett gazdaságokkal, az szétfeszíthetné az EKB egységes kamatpolitikáját, az euróövezet egyik alappillérét. Egy másik híresség, Woody Allen "soha nem lépne be olyan klubba, amely akár őt is fölvenné". Lehet, hogy a kelet-európai fővárosokban jobban értik jelenleg az euróövezetet, mint Berlinben vagy Párizsban? (MTI)