Ez a magyar vállalkozó? Fantomcégek mindenhol, egyre többen...
Tájékoztatása szerint jellemzően az APEH fordul emiatt a megyei cégbírósághoz, míg az önkormányzatok általában a cégek hiányzó pénzforgalmi jelzőszáma miatt tesznek panaszt. Az adóhatóság azt követően kéri az eljárás megindítását, miután a felszólítások, bírságolások és az adószám–felfüggesztés ellenére sem találnak meg egy-egy vállalkozást. A cégbíróság maga is igyekszik felkutatni a fantom-társaságokat, általában hiába, így hivatalból törlik a vállalkozást - magyarázta a szóvivő, hozzátéve: a Pest Megyei Cégbíróság nyilvántartásában jelenleg 72 ezer vállalkozás szerepel.
Kende Katalin tájékoztatása szerint 2005-ben még csupán 1350 esetben indítottak törvényességi felügyeleti eljárást, 2006-ban 1472-szer, 2007-ben 1560-szor, 2008-ban 2809-szer, tavaly pedig már 3844-szer kellett „közbelépniük”. Az idén szeptember végéig 3272 eljárás indult. Sokatmondó adat, hogy az érintett cégek csupán 10 százalékánál sikerült a törvényes működést helyreállítani – jegyezte meg Kende Katalin. A tapasztalatokat idézve elmondta: nem ritka, hogy - az egyszerűsített szabályokat kihasználva - csupán egy-egy tranzakcióra jönnek létre cégek, majd el is tűnnek, az államra hagyva romjaik eltakarítását.
A bírósági szakemberek a jelenséget azzal magyarázzák, hogy miközben az elmúlt időszakban egyszerűsödött cégalapítási szabályok csökkentették a vállalkozások adminisztratív terheit és megkönnyítették a piacra lépést, szinte kínálják a lehetőséget a visszaélésekre. A megyei cégbírák véleménye szerint a korábban kötelező - a cégbejegyzés feltételéül szabott - aláírási címpéldány vagy a számlanyitásról, illetve a törzstőke első felének befizetéséről szóló banki igazolás egyfajta kontrollt jelentett, és némiképp gátolta a felelőtlen, rosszhiszemű társaságalapítást. (MTI)
