Így gyógyulunk majd 2020-ban
Többet, olcsóbban a legújabb technológiákkal
A rendezvény résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogy a jövőben rendkívüli mértékben növekedni fog az egészségügyi ellátásban részesülők száma, és ez mind a fejlett mind a fejlődő világban jelentős üzleti lehetőségeket rejt. Egyes számítások szerint az egészségügyi ellátásra világszinten költött összeg könnyedén megduplázódhat a következő tíz évben, ami így a 2012-es 6 billióról 2022-re 12 billióra emelkedhet. Mivel a fejlődő országokban a középréteg jövedelme nagyon gyors ütemben nő, egyre több ember kíván majd sokkal jobb színvonalú egészségügyi ellátásban részesülni. Ezzel párhuzamosan a fejlett országokban az egyre gyorsabb ütemben növekvő idős népesség is növeli a keresletet a szektorban. Kína például, a hatalmas gazdasági fejlődése ellenére, jelenleg fejenként csak kb. 19 dollárt költ egészségügyre évente. A kormány közelmúltban bejelentett ambiciózus terve szerint 2020-ra mindenkire kiterjesztené az egészségügyi ellátást, így ez az összeg akár nyolcszorosára is emelkedhet az országban.
Az egészségügyi ellátás iránt rohamosan növekvő keresletet azonban a szűkös anyagi forrásokkal rendelkező fejlődő országokban csak nagyon sok innovációval lehet kielégíteni. Kínában és Indiában például hatalmas kihívást jelent, hogy egyre több lakos számára biztosítsanak minőségi ellátást megfizethető áron. Az erre válaszként adott rengeteg új felfedezés és ötlet később visszakerülhet a fejlett országokba, például az Egyesült Államokba és Európába, ahol égető szükség van költséghatékony megoldásokra.
A közeljövőben a hatékonyabb egészségügyi ellátással kapcsolatos egyik legfontosabb trend a nanotechnológia, biotechnológia és a fejlett vezeték nélküli online szolgáltatások összeolvadása lesz. A nanotechnológia és biotechnológia összekapcsolódása például már megfigyelhető az olyan továbbfejlesztett biotechnológiával készített gyógyszerek esetében, amelyek a nanotechnológiának köszönhetően közvetlenül a beteg szervezet azon molekuláiba juttathatók, ahol azokra szükség van. A biotechnológia is egyre nagyobb teret követel magának az egészségügyben, aminek eredményeképp teljesen személyre szabhatóvá válik az ellátás. A jövőben például az orvosok átfogó képet kaphatnak az emberek genetikai felépítéséről, ezáltal jobban megérthetik a különböző gyógyszerek lehetséges hatásait.
A kutatásoknak és innovációknak köszönhetően az egészségügyi fejlesztések hatékonyabb kezeléseket tesznek lehetővé. Néhány rákfajta kezelésében gyógyászati oltóanyagokat és nanotechnológiás gyógyszereket alkalmaznak. A robottechnológiával irányított sebészeti technológiáknak köszönhetően már mikroszkopikus precizitású beavatkozások végezhetők. A magas intenzitású ultrahang segítségével bizonyos sebészeti eljárások már egyetlen bőrön ejtett vágás nélkül is elvégezhetők.
Az IBM által fejlesztett Watson mesterséges intelligencia, ami két évvel ezelőtt két embert is legyőzött a népszerű amerikai televíziós kvízműsorban, a Jeopardy!-ban, szintén a rák elleni küzdelem egyik eszköze lehet. Watson a betáplált hatalmas mennyiségű adat alapján nagyon ígéretes eredményekkel tudott diagnózisokat felállítani, 85-95%-os pontossággal megállapította a tüdőrák okozóját, és erre kezelési lehetőségeket is ajánlott.
Big data menedzsment
Mindezen fejlesztések felvetik a kérdést, hogy az információs technológiák hogyan alkalmazhatók a jövő egészségügyében, hiszen az új eljárások és innovációk hatalmas mennyiségű információt hoznak létre, amelyeket rögzíteni kell és fel kell dolgozni. Ezért tartogat ez a szektor hatalmas lehetőségeket az IT cégek számára, hiszen technikai támogatásuk elengedhetetlen az olyan területeken, mint például a big data menedzsment vagy a döntéstámogató illetve folyamatkövető szoftverek. Az új információkezelési megoldásoknak köszönhetően nem csak az egészségügyi állapottal kapcsolatos változások rögzíthetők hatékonyabban, hanem akár kezelési alternatívák is automatikusan készíthetők speciális szoftverekkel a beteg betáplált egészügyi adatai alapján.
A dokumentáció minden kórház szerves része, így egyre nagyobb mennyiségű adat keletkezik és kerül rögzítésre az egészségügyben. A nagy kihívás az, hogy ezt a hatalmas mennyiségű adatot hogyan tudjuk a jobb ellátási szolgáltatások szolgálatába állítani.
A kórházakban már elérhető megoldásokat például jobban kell integrálni és összekapcsolni a nagyobb hatékonyságért. Az úgynevezett Okos Szoba (“Smart Room”) remek példája annak, hogy hogyan lehet releváns és leegyszerűsített információt szolgáltatni az egészségügyi ellátást végzőknek. Ez a koncepció két részből áll; egy televízióból, ami az Okos Szoba portáljaként szolgál, és egy nővérhívó rendszerből, amelyik interakcióba lép az Okos Szobával. Amikor az egészségügyi dolgozó, aki egy integrált azonosítót tartalmazó taget visel, besétál a szobába, a szoba felismeri a taget és automatikusan megjeleníti a szükséges információt, valamint az elvégzendő feladatokat az érintőképernyőn. Ez a dokumentációra fordított idő akár 60%-át is megtakaríthatja.
Az olyan új eszközöknek, mint például az információs technológiai megoldások adatelőhívásban való alkalmazásának szintén fontos szerepe lesz a jövőben, hiszen a betegek egyre jobban igénylik majd, hogy hozzáférjenek és maguk is hozzájáruljanak saját egészségügyi adataikhoz.
Gyógyuljunk otthonról
A fejlődő technológiák következtében az egészségügyi ellátás áttevődik a drága kórházakból alternatív költséghatékony helyszínekre. A fejlett országokban a telemedicina lehetővé teszi a betegek otthoni ellátását, míg a fejlődő világban ennek segítségével áthidalhatók olyan korlátok, mint például a korlátozott erőforrások és nagy földrajzi távolságok. Joerg Bauer, a GE Hungary elnöke ismertette egyik kísérleti projektjüket, amelyben demens, például Alzheimer kórban szenvedő betegek felügyeletét saját otthonukban felszerelt kamerákkal végezték, amelyeket távoli országokból, például Magyarországról is ellenőrizhetők. Ezzel a távoli algoritmussal a szükséges ellátás 25%-a helyettesíthető vagy kiegészíthető, ami nem csak a betegek életszínvonalát növelheti, hanem a költségeket is csökkentheti.
Hasonló módon a hangfelismerő megoldások a dokumentációt is megkönnyíthetik. A jövő orvosainak nem kell feltétlenül mindig a kórházban ülniük, otthonról is dolgozhatnak. Például egy kardiológus az online kapott röntgenfelvételeket egy hangrögzítő szoftver segítségével is kiértékelheti, amely az emberi beszédet szöveges dokumentummá alakítja át.
Összegezve a kerekasztal-beszélgetés eredményeit, a résztvevők mindannyian megerősítették, hogy az egészségügy az egyik leggyorsabban fejlődő iparág napjainkban, amely hatalmas üzleti lehetőségeket rejt az információs technológiában érdekelt vállalatok számára. Mivel a közeljövőben jelentősen megnő az egészségügyi ellátásban részesülők száma, a költséghatékony és új IT megoldások elengedhetetlenek lesznek a megnövekedett igények kielégítéséhez az elkövetkező évtizedekben.
Ahhoz, hogy ezzel a rendkívül gyors ütemben fejlődő iparággal és a változó üzleti modellekkel lépést tudjunk tartani, elengedhetetlen a szükséges tudás, készségek és gondolkodásmód elsajátítása. Ezek nélkül lehetetlen kiaknázni az új üzleti lehetőségeket. A CEU Business School ismerve az aktuális trendeket, kiemelten ezekre a kihívásokra tervezett speciális kurzusokkal – mint például üzleti intelligencia, üzleti elemzés, stratégia-megvalósítás, termékinnováció, üzletfejlesztés vagy tervezői gondolkodásmód – segíti az intézmény Vállalkozási és Innovációs Intézményének (Institute for Entrepreneurship and Innovation) diákjait, hogy elsajátítsák a gyorsan változó üzleti környezetben nélkülözhetetlen ismereteket.
