Így látják a magyarok a bankokat
A kutatást a Bankmonitor.hu megbízásából a Trend International készítette 1038 fő online megkérdezésével augusztus 26 és 30. között. A felmérés több ponton is meglepő eredményeket hozott, a nyilvánosság előtt zajló viták ugyanis lényegesen kevésbé befolyásolják a bankok megítélést, mint arra esetlegesen számítani lehetett. A többség lényegesen kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana egészségesnek a bankok és az ország vezetése között.
A bankok megítélése
A magyarok többsége elégedett a hazai bankok által nyújtott szolgáltatásokkal – derül ki a Bankmonitor.hu friss, a Trend International közreműködésével, 1000 fő megkérdezésével elkészített reprezentatív felméréséből, amely a lakosság pénzintézetekről kialakult véleményét vizsgálta. A válaszadók kétharmada szerint a pénzintézetek korrekt, többnyire jó színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és csak minden harmadik válaszadó volt kritikus a bankokkal szemben.
Saját bankjukról többnyire jobb véleménnyel vannak a magyarok, mint általában véve a hazai pénzintézetekről: minden ötödik válaszadó teljes mértékben elégedett bankjával, és további 65 százalék nyilatkozott úgy, hogy „többnyire elégedett” a kapott szolgáltatásokkal kapcsolatban. Mindössze az emberek 13 százaléka állítja, hogy saját bankjával „többnyire elégedetlen” és csupán 3 százaléka „teljesen elégedetlen”.
„Az elégedettséget mutatja, hogy a megkérdezettek 62 százaléka egyértelműen ajánlaná saját banki szolgáltatóját rokonainak, barátainak, azaz a hozzá legközelebb álló embereknek” – mutatott rá a felmérés további megállapítására Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.
Mitől korrekt egy bank, drágák-e a banki szolgáltatások?
A korrekt bank jellemzői között első helyen az alacsony költségek felszámítása jelent meg a válaszokból, amelyet a biztonság és a kockázatokra, illetve költségekre vonatkozó tájékoztatás elvárása követett. A rugalmasság és a kínált pénzügyi termékek egyszerűsége a legkevésbé fontos jellemzők a válaszadók szerint.
A bankok által felszámított költségek a rendszerváltás óta feltehetően az elmúlt egy évben kapták a legnagyobb publicitást. A válaszadók többsége (60 százalék) a banki költségeket nem tartja túlságosan magasnak: 6 százalék kifejezetten olcsónak ítéli saját bankját, 20 százalék szerint inkább olcsó, további 34 százalék szerint „többnyire elfogadható” a költségek szintje. Saját banki szolgáltatójának költségeiről 24 százalék gondolja azt, hogy túlzott, és 15 százalék ítéli drágának.
Bankok gazdasági szerepe és a kormány-bankszektor viszony megítélése
A kutatás második része azt vizsgálta, hogy hogyan értékeli a lakosság a bankok gazdaságban betöltött szerepét. A megkérdezettek többsége a pénzintézetekre a gazdasági élet szerves részeként tekint, közel 70 százalékuk úgy gondolja, hogy a bankok tevékenysége elengedhetetlen a modern gazdaság és társadalom működéséhez. Hasonlóan vélekednek a hitelezés fontosságáról is, minden második válaszadó szerint gazdasági növekedés elképzelhetetlen a hitelezés beindulása nélkül.
A bankszektor és a kormányzat közötti, nagy publicitást kapó, helyenként jelentős nézetkülönbségekre rámutató viták, egyeztetések tükrében napjaink kifejezetten releváns kérdése egy felmérésben, hogyan ítéli meg az átlagember az ország vezetése és a bankok közötti viszonyt. A válaszadók 62 százaléka úgy vélekedik a bankok és a kormányzat viszonyáról, hogy „egészségtelen, sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatra lenne szükség”. A megkérdezettek 37 százalék gondolja úgy, hogy „vannak vitás kérdések, de a viták normál keretben folynak”. Mindössze 1 százalék foglalta el a „kiegyensúlyozott a kapcsolat” álláspontot.
„A kutatás kitért arra, vajon polarizált-e a társadalom megítélése ebben a vonatkozásban; a hitel-törlesztési problémákkal bírók csoportja másként ítéli-e meg az ország vezetése és a bankszektor közötti kapcsolatot, mint az átlag. A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye, hogy nem; a fizetési nehézségekkel bírók 63 százaléka is kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana szükségesnek” – értékelte a kutatást Sándorfi Balázs.
