Vagyoni típusú közteher jöhet szóba luxusadóként

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 9-én a TV2 Mokka című műsorában a luxusadóról azt mondta: "az áfában több kulcsot nem tudunk bevezetni, hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű". Arra a kérdésre, hogy a kormány ingatlanra, autóra vagy bankbetétre vetné ki a luxusadót, Varga Mihály nem adott konkrét választ, csak annyit mondott: "nem hiszem, hogy a bankbetétre külön luxusadót kellene kivetni".

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője az ado.hu cikke szerint elmondta: a jövedéki adót az európai uniós szabályok szerint csak az úgynevezett ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehet bevezetni. Ennek megfelelően a luxustermékek, mint például a luxusautók, nagy értékű ingatlanok és ékszerek nem tartoznak ide, így a jövedéki adót ezekre az árucikkekre nem lehet alkalmazni - mondta.

A forgalmi adó pedig ugyancsak "kapufának" tűnik Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, mivel egy uniós direktíva szerint csak három kulcsot alkalmazhatnak a tagországok, amelyektől csak engedéllyel lehet eltérni. Az adótörvényekben mindemellett átszabhatnák az áfakulcsok rendszerét, és az eddigi 5, 18, és 27 százalékos áfa-kulcs helyett esetleg 5, 27 és 35 százalékos adómértéket határozhatnának meg. "Ha most csak azzal számolnánk", hogy a két kedvezményes kulcsot összevonnák, hogy az általános érvényű 27 százalékos mérték mellé bevezessék a 33-35 százalékos forgalmi adót, már akkor is komoly gondot okozna az adószakértő szerint.
    

Vámos-Nagy Szabolcs kifejtette: ebben az esetben a tej és a kenyér, valamint a turizmus forgalmi adója változhat. Ha ezek csökkennek az 5 százalékos szintre, akkor az ágazat örül majd, de az adóbevételek jelentősen megcsappanhatnak. Ebben a rendkívül feszített költségvetésben, amelyben az áfabevételek előirányzatát még meg is emelték az előző évihez képest, a kiesés nem vállalható. Ha viszont felemelnének 27 százalékra, akkor az a választások előtt politikailag vállalhatatlan üzenet lenne.
    

Az is elképzelhető lenne a szakértő szerint, ha az alsó kulcs emelkedne 9 százalékra, amellyel még a 10 százalék alatti húsáfás ígéretet tartani lehetne, akkor pedig a gyógyszerek és a hírlapok árát kellene emelni, ami szintén politikailag vállalhatatlan lenne, még akkor is, ha a hús árát így lejjebb lehetne húzni.
    

A kedvezményes kulcsok összevonása tehát alapfeltétele lenne annak, hogy a 35 százalékos luxuskulcsot bevezessék. Ez azonban Vámosi-Nagy Szabolcs szerint mind politikailag, mind költségvetésileg annyi kockázatot rejt, amit a kormány jelen helyzetben nem vállalhat fel.
    

Az áfakulcsok rendszerét azonban nemcsak a politikai és költségvetési kockázatok miatt, hanem az uniós direktíva további szabályai miatt is nehéz átszabni - hívja fel a figyelmet az adó.hu cikkében Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Az uniós szabályozás ugyanis nem csak a kulcsok számát határozza meg, de arról is rendelkezik, hogy a kedvezményes kulcs alá milyen termékeket lehet besorolni.
    

A luxusadó jövedéki adó formájában való megjelenését Farkas Gábor sem tudja elképzelni a szigorúan meghatározott termékkörök miatt. Az egyetlen luxustermék, amit a jövedéki adó hatálya alá talán be lehetne vezetni az a parfüm, aminek jelentős alkoholtartalma van, de ebből biztosan nem számíthat az állam jelentős bevételre.
    

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője sem érti azt az elképzelést, hogy a luxusadót a jövedéki adó formájában vessék ki, ha a kormány a köznapi értelemben vett luxustermékek - mint nagy értékű gépkocsi, vitorláshajó, nagy értékű ingatlan, ékszer, drága ruhanemű - megadóztatását tervezi.
    

Az ugyan elképzelhető, hogy olyan termékekre, mint a dohányáru vagy az alkohol, erőteljesen megemelik a jövedéki adót, ez viszont nem nevezhető luxusadónak. Az is elképzelhető lenne, hogy egyes további energiahordozókra jövedéki adót vetnének ki, ami viszont ellentétes lenne a kormányzat rezsicsökkentő terveivel, és ugyancsak nehéz lenne luxusadónak nevezni.
    

Az adószakértő szerint kétfajta különadó jöhet szóba: az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó, vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban nagyon vigyázni kell, hogy "nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné" - olvasható a cikkben. (MTI)