Ismét dől a külföldi tőke
A hanyatlás a külföldi befektetések alakulásában 2009 második felében érte el a mélypontot. A befektetések értéke 2010-ben ugyan még valamivel több mint a fele lesz a 2007-es rekordnak, körülbelül 1.200 milliárd dollár, de 2011-ben már elérheti az 1.500 milliárdos nagyságrendet, 2012-ben vagy ezután pedig elérik a 2.000 dollárt. Ezek a várakozások azonban a jelentés készítői szerint is optimista becslések, tekintettel a fellendülés bizonytalan elemeire és a különböző kockázati tényezőkre. A transznacionális cégek (TNC-k) a világon bejegyzett vállalatok kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki, külföldi befektetéseik 2009-ben a globális tőkebefektetések 10 százalékát jelentették, külföldi vállalataik üzleti forgalma pedig a világtermelés 55 százalékának felelt meg.
A jelentés új globális partneri viszony kialakítását javasolja a TNC-k és az államok között. Konkrétan a következő intézkedéseket tartja fontosnak: "tiszta" befektetések előmozdítását eredményező stratégiák megfogalmazását, tiszta technológiák elterjesztését, az éghajlatváltozások mérséklését eredményező intézkedések bekerülését a nemzetközi befektetési egyezményekbe, a társaságok kötelezettségvállalását arra, hogy harmonizálják kötelezettségeiket annak nyilvánossá tételére, tevékenységük milyen hatással van a klímaváltozásra, valamint nemzetközi központ létrehozását a szükséges technológiák elterjesztésére. Az új befektetések közel fele a fejlődő és a volt szocialista országokba irányul. Ezek aránya a külföldi befektetések állományában tovább nő.
A volt szocialista országok közül külön tárgyalja a jelentés azokat, amelyek már az EU tagjai. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fejlett országok vállalatainak növekvő tőkekivitele kedvezőtlenül hat a foglalkoztatottságra és jelentős problémák forrása lehet. Viszonylag részletesebben foglalkozik a jelentés azzal a kérdéssel, hogy néhány fontos államban kialakított és jelentős állami befektetési alapok annak ellenére jelentős külföldi befektetőkké váltak, hogy a válság hatására lehetőségeik korlátozottabbak. A jelentés nagy teret szentel annak a kérdésnek, hogy a válság miként hatott az államok politikájára a külföldi befektetésekkel kapcsolatban. Leglényegesebb megállapítása az, hogy egyre több az ország-specifikus megközelítés, amely az adott állam érdekeit igyekszik nagyobb mértékben érvényesíteni.
Az elmúlt tíz évben 2 százalékról csaknem 30 százalékra nőtt az olyan országok száma, amelyek különböző típusú korlátozásokat léptetnek életbe, s növelni akarják a fogadó országok hasznát a külföldi vállalatok jelenlétéből. A fogadó államok 70 százaléka ugyanakkor továbbra is a külföldi tőke bevonási feltételeinek liberalizálása jellemző és éles verseny folyik a külföldi tőke vonzására - derül ki a jelentésből. Az elmúlt húsz év alatt globális méretekben a külföldi befektetések állománya mintegy kilencszeresére, a fejlett országokban tízszeresére, a fejlődőkben nyolcszorosára nőtt a WIR adatai szerint. (MTI)
