Kell az állami segítség a hiteleseknek, de...
Mint mondta, a hiteleseknek vissza kell fizetniük a felvett hiteleket és mindent meg kell tenniük azért, hogy ennek a kötelezettségüknek eleget tegyenek. Mindenképpen el kell kerülni azt a képzetet, hogy egyesek azt hihessék, ha ők nem fizetnek, majd az állam vagy a felügyelet megsegíti őket - mondta Szász Károly, hozzátéve, hogy másrészt viszont a hitelszolgáltatást nyújtókat is korlátok közé kell szorítani, hogy ne lehessen például egyoldalúan szerződést módosítani.
A felügyelet a javaslatait a témában már elküldte az illetékes minisztériumoknak. Az egyeztetések után az elnök azt reméli, hogy már októberben az Országgyűlés elé kerülhetnek a törvénymódosítások és 2011 januárjától hatályba is léphetnek. A PSZÁF javaslatainak lényege, hogy a követeléseket – amilyen mértékig és ideig csak megoldható – lehetőleg a bankrendszerben kell tartani - mondta az elnök. A rendszer egészének a védelmében azonban a megoldásokat az ügyfelek számára is áttekinthetővé kell tenni. A költségek, jutalékok, kamatok alakulása, változása számukra is követhető kell legyen - tette hozzá.
Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében". Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre". A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát.
Ugyanilyen fontos a középárfolyam kérdése - tette hozzá. "Aki azt állítja, hogy ennek bevezetésével a bankoknak pótlólagos költséget okozunk, az nem mond igazat" - jelentette ki. Szerinte a valóság az, hogy egy ilyen kötelezettség a bankok számára sem többletköltséget, sem kockázatot nem jelentene. Mint mondta, a bankok csak kölcsönveszik a devizát, és kamatot fizetnek az ügylet során. Ha tehát a bank hitelezéssel oldja meg a devizaforrás beszerzését, akkor annak a költsége a kamattal kifejezhető, és akkor ezt – és csak ezt – kamat formájában érvényesítheti is a fogyasztók felé. Ez a kamat pedig kedvezőbb, mintha a szabadpiacon jutna devizához a bank. (MTI)
