Kiknek kínál leginkább lehetőséget a munkapiaci nyitás?
Kőrösi István hangsúlyozta: ezeken a területeken kívül továbbra is magas maradhat a kereslet az informatikusok, orvosok, kutató-fejlesztő mérnökök, természettudósok iránt. Hozzáfűzte: ezekben a szakmákban korábban is lehetőség volt az elhelyezkedésre. Magyarországról több tízezren vállalhatnak Németországban munkát, ugyanakkor ez nem jelenti a migráció hirtelen emelkedését, mivel a nyelvtudással rendelkező, szakképzett munkaerő a kétoldalú együttműködési szerződések keretében már eddig is el tudott helyezkedni a nyugat-európai országban - vélekedett Kőrösi István. Elmondta: a német gazdaság a kelet-közép-európai országok munkaerő-kínálata számára a legvonzóbb külföldi partner.
A következő három-négy évben 1,2 millió munkavállaló németországi letelepedésével számolnak a kelet-közép-európai országokból, ebből idén és jövőre várhatóan 800 ezren vállalnak munkát. A kelet-közép-európai országok munkaerejének középtávon 2,4 százaléka vándorol ki az előrejelzések szerint Németországba, háromnegyed részük Lengyelországból. Jelenleg is mintegy 315 ezer lengyel munkavállaló dolgozik Németországban. A magyar munkaerő-kiáramlás ennek körülbelül kevesebb mint negyedrészét teszi ki várhatóan.
A felmérések szerint Ausztriában elsősorban a magyarokat, Németországban a magyarokat és a lengyeleket várják a legszívesebben. Az informatikai és villamosmérnökök iránti igény évente 20 százalékkal nő Németországban, az autóiparban pedig a következő két évben 11 ezer új mérnöki állást létesítenek. A pénzügyi szektorban és termékértékesítésben is növekszik a kereslet a jól képzett külföldi munkaerő iránt.
Érdekesség, hogy külföldi sofőröket is növekvő számban alkalmaznak - hívta fel a figyelmet Kőrösi István, hozzátéve, hogy ezen tendenciák nyomán a munkaerő-piaci nyitást követően egy év alatt nettó 100 ezer fős bevándorlásra számítanak Németországban. A szakértő kifejtette: Németország valamennyi közép-európai ország legnagyobb külkereskedelmi, tőkenyújtó, technológia-szállító és kooperációs partnere.
Németország működőtőke-kivitele és beruházásai révén a közép-európai térség beszállításai már eddig is jelentős szerepet játszottak a német gazdaság működésében, ami a közép-európai munkaerő versenyelőnyére épített - hívta fel a figyelmet a szakember. Kőrösi István emlékeztetett: az 1990-es években a kelet-közép-európai térségből 3,3 millió migráns munkavállaló kapott ideiglenes munkát Németországban. 2009-ben 580 ezer kelet-közép-európai állampolgár élt regisztráltan Németországban, közülük 150 ezer adó- és járulékfizetőt tartottak nyilván.
Az idén májusban a német bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 2,6 százalékot tesz ki éves szintre vetítve, 2010-ben 3,6 százalékos ütemet regisztráltak. A keresők száma Németországban jelenleg 40,7 millió, a munkanélküliek száma 2,9 millió. Az utóbbi évek átlagosan 3-4 milliós szintjéről 2011 első negyedévében süllyedt a munkanélküliség a 3 milliós határ alá, s jelenleg 7 százalék a munkanélküliségi ráta. A német és a kelet-közép-európai bérek között jelenős különbségek vannak, vásárlóerő-paritáson számolva például a lengyel átlagkereset a németországinak 44, a szlovákiai 37, a magyar 39 százalékát éri el - mondta Kőrösi István.
A kölni Gazdaságkutató Intézet felmérésére hivatkozva hozzátette: a német munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy keresete csökkenhet a kelet-közép-európai munkaerő beáramlásának hatására. Fontos tény viszont, hogy a nyitás után az újonnan beáramló munkaerőt nem lehet alacsonyabb bérért foglalkoztatni, mint a német tarifaszerződésben megállapított bér - hívta fel a figyelmet a kutató. Kőrösi István elmondta: az azonos bérezés mellett a társadalombiztosítási befizetési kötelezettségek és jogosultságok területén is egyenlő elbánás lesz. (MTI)
