Kína megint belehúzott - ismét nő az export
Az elemzők csak 4 százalékos többletre számítottak 2008. decemberhez viszonyítva a világ legnagyobb exportőr országától, Kínától, tette hozzá a Reuters.
Novemberhez képest 15 százalékkal nőtt az export. Még gyorsabban, szinte soha nem látott ütemben bővült a kínai import is decemberben: 112,3 milliárd dollárt ért el, ez 55,9 százalékkal több volt, mint egy évvel azelőtt. Az elemzők előzetesen 31 százalékos éves növekedést jósoltak.
Novemberhez képest 18,7 százalékkal bővült a kínai behozatal. Ezen belül a nyersolajexport majdnem 25 százalékkal nőtt novemberhez képest, minden idők rekordjára, 21,26 millió tonnára (napi 5,03 millió hordó). Kína egyhavi olajimportja korábban sohasem érte el a 20 millió tonnát sem. A tavalyi teljes olajimport, 203,79 millió tonna, 13,9 százalékkal több volt, mint 2008-ban.
Kína más nyersanyagokból is sokat vásárolt, részben tartalékolásra, kihasználva a 2008-as rekordoktól még jócskán elmaradó nemzetközi árupiaci árakat. Azonban ezzel Kína - a világ második számú olajfogyasztó országa - mások mellett maga is hozzájárult, hogy például a kőolaj tavaly 78 százalékkal drágult a szabadpiacon.
A kínai export a nemzetközi válság kezdetétől 2009 nyaráig havonta több mint 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi értékektől, importjában pedig 15 százalék körül volt az éves elmaradás. Novemberben az export már csak 1,2 százalékkal volt kisebb a 2008. novemberinél, és az import akkor már 26,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az októberi utolsó, kis mértékű elmaradás után. A nagy importnövekedés miatt Kína kereskedelmi többlete decemberben 18,4 milliárd dollárra csökkent a novemberi 19,1 milliárdról. Tavaly egész évben a kínai export, 1,202 billió dollár, 16 százalékkal kisebb volt, mint 2008-ban. Az import, 1,006 billió dollár, 11,2 százalékkal maradt el az előző évitől. Kína kereskedelmi többlete tavaly 34 százalékkal 196 milliárd dollárra csökkent, ez volt az első ilyen visszaesés a többlet 2003-as, 16 százalékos szűkülése óta.
A kínai kormány 2008 őszén közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére. Az ipari termelés javulása és a belső hitelezés gyors növekedése hamar jelezte a kormányzati segítség hatását. Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliós munkanélküliség enyhítéséhez, és ennek alapvető feltétele, hogy az export újra elérje a válság előtti szintet. A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára. A legújabb külkereskedelmi adatok arra vallanak, hogy a kínai gazdaság egyelőre teljesíti mindkét kívánalmat, sőt, az import korábbi, exportnál kisebb csökkenésével már régebben is elébe ment legalább a külpiaci reményeknek.
Elemzők úgy vélik, hogy a kínai kormányzat, elsőként a világ nagyobb gazdaságai közül, most már némi hűtést tart szükségesnek. Múlt héten a kínai központi bank emelte a háromhónapos kincstárjegy kamatát a heti árverésén, tavaly augusztus óta először. A piac ezt likviditásszűkítő politika előjeleként értékelte. Kína hazai összterméke (GDP) 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült, 2008-ban a növekedés 9,6 százalékosra, majd a tavalyi első negyedévben 6,1 százalékosra lassult éves összehasonlításban. A második negyedévben 7,9 százalékosra, a harmadik negyedévben már 8,9 százalékra ugrott az éves ütem.
Hivatalos előrejelzések szerint a tavalyi, 2009-es egész évi ütem végül is meghaladta a 8 százalékot. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint tavaly 8,5 százalékkal nőtt Kína gazdasága, erre az évre 9,0 százalékos GDP-többletet valószínűsít a nemzetközi pénzintézet.
