Közel 5 éves csúcson a GKI konjunktúra-indexe

A GKI felmérése szerint a 2009 tavaszi mélypont óta az üzleti várakozások szinte töretlenül törnek felfelé, a fogyasztók várakozása viszont a választások előtt különösen gyors javulás után immár második hónapja csökken, bár továbbra is igen kedvező. A felmérés alapján az üzleti szférán belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban erősödött az optimizmus. Az iparban a változás szerény.

A válaszolók elsősorban saját termelésű készletállományukat érezték kisebbnek, de a következő időszaki termelési kilátások is javultak. Az elmúlt időszak termelésének megítélése viszont határozottan romlott, s a rendelésállományt - az exportét is - kisebbnek látták. A kapacitáskihasználás javult, a szerződésállománnyal lefedett termelési időszak hossza nőtt az egy negyedévvel korábbihoz képest.

Az építőipari bizalmi index - a decemberi csökkenés után - januárban minimálisan, de növekedett. Ennek a mutatónak az értéke az elmúlt négy hónapban összességében stagnált, jelezve, hogy az ágazat kilátásai egyelőre nem javulnak. Januárban számottevően romlott az előző három hónap termelési színvonalára és a rendelésállományra vonatkozó megítélés, érdemben javultak viszont a foglalkoztatási várakozások. A kereskedelmi bizalmi index értéke januárban tovább emelkedett.

A rendelésekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, enyhén csökkenőnek érzett készletszint és kissé romló eladási pozíció mellett. A szolgáltatói bizalmi index jelentősen javult, amiben a forgalmi és létszámvárakozások optimistábbá válása játszotta a fő szerepet. Az elmúlt időszak forgalmának megítélése stagnált. Az iparban és az építőiparban érezhetően javult, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben viszont - ez utóbbinál három hónapos javulás után - romlott a foglalkoztatási szándék.

Decemberben az iparban a válaszadók 12 százaléka tervezett létszámnövelést, januárban már 19 százalék. A leépítést tervezők aránya 15 százalékról 14 százalékra mérséklődött, a bővítést tervezők aránya tehát ismét meghaladta a csökkentésen gondolkodókét. A foglalkoztatási szándék együtt nő a vállalatmérettel, a kisvállalati tervek egyenlege még negatív.

A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősödött. Az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé mérséklődött az áremelési törekvés. Az építőiparban a helyzet változatlan, továbbra is az árcsökkentésre számítók vannak többségben. A kereskedelmi cégek körében viszont jócskán emelkedett az áremelést tervezők aránya, miként a tervezett árnövelés átlagos mértéke is.

A fogyasztók inflációs várakozása is erősödött. A magyar gazdaság kilátásait az iparban és a szolgáltatói szektorban kissé kedvezőbben ítélték meg a válaszadók, mint tavaly év végén, a kereskedelemben nem volt változás, az építőiparban viszont tovább erősödött a pesszimizmus. A javulásra és romlásra számítók aránya nemzetgazdasági átlagban lényegében azonos, legpesszimistább az építőipar, legoptimistább a kereskedelem. A fogyasztók valamivel kedvezőbbnek látták az ország helyzetét, mint decemberben.

A fogyasztói bizalmi index második hónapja csökken. Januárban a lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint várható megtakarítási képességét is kedvezőtlenebbnek látta, mint decemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése jelentősen, míg a jövőre vonatkozó kis mértékben csökkent.

A lakosság saját anyagi helyzetéről alkotott véleménye a decemberi jelentős visszaesést követően januárban tovább romlott. A fogyasztók továbbra is sokkal pozitívabban viszonyulnak a jövőhöz, mint a múlthoz, bár az olló zárul. (MTI)