Londoni elemzők: a kelet-európai jegybankok nem feltétlenül követik az EKB-t
A Capital Economics, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-befektetési tanácsadó csoport átfogó elemzése szerint a felzárkózó európai térség gazdaságainak zöme meglehetősen kicsi és igen nyitott, ami azt jelenti, hogy az árfolyammozgások komoly hatással lehetnek az inflációra. Ebből elvileg az következik, hogy ha az EKB lépései nyomán gyengülnek a kelet-európai valuták, akkor a térség jegybanki döntéshozói is lépéskényszerbe kerülnek, különös tekintettel arra, hogy a nyersanyagárak emelkedése máris a célszintek fölé hajtotta az inflációt a régió legtöbb országában.
A Capital Economics felzárkózó piaci elemzői szerint azonban ezúttal a piacok már beárazták az EKB-kamatemelést, ezért valószínűtlen, hogy az eurójegybank bármilyen lépése nagy árfolyam-kilengéseket okozna Közép-Kelet-Európában. A ház szakértői kiemelték azt is, hogy bár a felzárkózó európai térség jegybankjai általában az EKB-val összhangban mozdulnak, számos eset van ennek az ellenkezőjére is. A cseh jegybank például a euróövezeti központi bank legutóbbi szigorítási ciklusának kezdetén csak sokkal lassabb ütemben emelt, mint az EKB, a lengyel jegybank pedig egyenesen kamatot csökkentett.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: vonakodnának "a konszenzustól elmaradó" kelet-európai kamat-előrejelzéseik módosításától, tekintettel arra, hogy a maginfláció szintjén mutatkozó áremelkedési nyomás a térség legtöbb országában gyenge, emellett az euróövezeti gazdasági növekedés is várhatóan lassulni fog a második félévben a beinduló költségvetési és pénzügypolitikai szigorítások hatására. Magyarországgal kapcsolatban a ház annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági kondíciók valójában lazább pénzügypolitikát indokolnának.
Jóllehet a magyar gazdaság kilábalóban van, és a teljes kosárra számolt infláció az élelmiszer- és az energiaár-kiugrások miatt a célszint felett jár, a maginfláció azonban a múlt hónapban mindössze 1,9 százalék volt, ami jelzi, hogy az alapszintű inflációs nyomás sokkal gyengébb. A Capital Economics elemzői szerint a magyarországi jegybanki kamatcsökkentés fő akadályai között van, hogy az MNB monetáris tanácsának új tagjai kevésbé tűnnek "galambnak", vagyis enyhítéspártinak, mint amitől korábban számos elemző tartott. A ház mindent egybevetve az év végéig mégis fél százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és így 5,50 százalékos alapkamatot jósol, elismerve ugyanakkor, hogy a piac negyed százalékpontos kamatemelést áraz ugyanerre az időszakra.
A rövid távú magyar pénzügypolitikai kilátásokról megoszlik a londoni elemzői közösség véleménye. A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői a hét eleji - a 6 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó - monetáris tanácsi ülést kommentálva közölték: az a tény, hogy a kamatdöntő ülésén nem vitattak meg kamatcsökkentési javaslatot, megerősíti a ház azon nézetét, hogy az MNB pénzügypolitikai testületének új tagjai nem "túlzottan galamb" alapállásúak. A JP Morgan szakértői azt jósolták, hogy a "galambok" és a "héják" korábbi aránya az új összetételű monetáris tanácsban is jórészt fennmarad.
A ház mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB-alapkamat "a következő 6-9 hónapban" nem változik. Nem tartják ugyanakkor kizártnak a későbbi kamatcsökkentés lehetőségét a Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlegének felzárkózó piaci szakértői. A hét eleji MNB-ülésről adott kommentárjukban a GS elemzői közölték: jóllehet változatlan magyar jegybanki alapkamatot várnak az év végéig, látnak azonban olyan kockázatot is, hogy "kedvező körülmények esetén" az új monetáris tanács "hajlamosabb lehet" a pénzügypolitikai enyhítésre.
A Goldman Sachs londoni szakértőinek várakozása szerint azonban a monetáris tanács arra ügyelni fog, hogy ne kockáztassa a forint gyengülését, mivel ez még nehezebbé tenné az infláció kordában tartását, és emelné a magánszektor jelentős devizatartozásainak törlesztési költségeit. (MTI)
