MNB kamatvágás után is vonzóak a magyar kötvények
Az Equilor elemzői szerint a piaci szereplők a 1,5%-ra csökkenő kamatszintet is beárazták már (az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat tartalmazó ábra alapján), az FRA hozama a megváltozott jegybanki kommunikációval párhuzamosan már az év eleje óta folyamatosan csökkent. A kereskedők arra számítanak, hogy ájusban és júniusban még 15-15 bázisponttal csökken az alapkamat, de mi várható azután?
A Monetáris Tanács ma megjelenő állásfoglalásában értékeli majd a makrogazdasági folyamatokat. A három órakor megjelenő közlemény feltételezhetően nem tartalmaz majd nagy meglepetést: a belső kereslet élénkülésére, továbbra is alacsony inflációra és némileg erősödő külpiaci kockázatokra számítunk. Ha a jegybank a közleményben ennél erősebben fogalmazna, az tovább erősíthetné azt a vélekedést, hogy a kamatcsökkentési hullám nem áll meg a 1,5%-os kamatszintnél. Érdekes lehet még, hogy hogyan vélekedik az MNB a várható első amerikai kamatemelést illetően.
Miért az amerikai kamatemelés a legfőbb bizonytalansági tényező most?
Az európai hozamok az ECB megkezdett mennyiségi enyhítési ciklusa következtében tovább csökkennek, ezen a görög izgalmak sem változtatnak jelentősen. Innen nem várunk tehát olyan impulzust, amely lényegesen befolyásolná az MNB-t. A másik legfontosabb tényező a deflációs nyomás, amely némileg enyhülni látszott a múlt hónapban.
Nem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő deflációs nyomás lényegesen változna a következő hónapokban, az idei egész éves átlagos inflációt 0% környékére várjuk. Az őszi hónapokban kezdhet el szignifikánsan emelkedni az index és a tűrési sáv alsó szintjét (2%) 2016 közepére érheti el. Innen sem várunk tehát a ciklus megállításra késztető tényezőt. A következő Inflációs jelentés júniusban jelenik meg, addig a rövid távú ingadozások és az olajár változásai nem fogják befolyásolni a jegybankot a döntéshozatalban.
A kamatpálya szempontjából meghatározó még az első Fed-kamatemelés időpontja. Itt azonban komoly bizonytalanság uralkodik, hogy mikor is várható az első szigorítás. A magyar kötvények és részvények több mint kétharmada külföldi befektetők kezében van, akik érzékenyen reagálnának egy kora nyári kamatemelésre. Valószínű azonban, hogy a magyar eszközök nem tartoznak majd a legnagyobb vesztesek közé: a folyó fizetési mérleg többlete, a jelentős devizatartalék és a költségvetési fegyelem némi védelmet biztosít. Ugyanakkor a devizaadósság mértéke és aránya még sebezhetővé teszi a magyar gazdaságot, ez véleményünk szerint elsősorban a devizaárfolyamban tükröződik majd.
A fenti tényezők megfontolása mellett a mai döntést egy rövidebb sorozat második lépéseként értelmezzük. Júniusig 15 bázispontos vágásokkal 1,5%-ig süllyedhet a magyar alapkamat. Ha a Fed nem kezdi meg a monetáris szigorítást nyáron, akkor véleményünk szerint -egy feltételezett nyári szünettel- a szeptemberi Inflációs jelentés után újrakezdődhetnek a kamatcsökkentések és 1-1,3%-os minimumszinten állhat meg a jegybank. Várakozásunk szerint szeptembertől inkább finomhangolásra: több, kisebb csökkentésre készülhetünk fel, összhangban a Fed és az ECB politikájával.
Kötvény és forintpiaci helyzet:
A kötvénypiaci hozamokat a márciusban indult ECB-s monetáris lazító program hírei mozgatták az elmúlt hetekben. Véleményünk szerint a hazai 10 éves kötvényhozam hamarosan ismét megközelítheti a januárban elért, 3% alatti rekordszintet.
Nem számítunk arra, hogy egy 15 bázispontos kamatcsökkentés jelentősen gyengébb forintárfolyamot eredményezne. Az ECB mennyiségi enyhítési ciklusa a forintot a 300-as tartomány alatt tarthatja egész addig, amíg a Fed szándékai világossá nem válnak.
forrás: Equilor
