Megalakult Magyarország első közösségi bankja a MagNet
A hazai bankszektor történetében új fejezet kezdődik: a hagyományos bankok mellett 2010. április 30-tól a MagNet Magyar Közösségi Bank, az első hazai közösségi pénzintézet termékei és szolgáltatásai is elérhetők, alternatívát kínálva ezzel egy újfajta „bankoláshoz”, amely során prioritást kap a felelősség és a fenntartható fejlődés elve – ez a bank véleménye szerint a nemzetgazdaság szempontjából is új fejlődési irányokat jelölhet ki.
A közösségi bankok külföldön
Ezek a típusú szolgáltatások Nyugat-Európában már évtizedek óta léteznek, szerves részét képezik a nyugati társadalmak pénzügyi kultúrájának, és megalakulásuk óta töretlen népszerűségnek örvendenek. A többek között Hollandiában (pl. a Triodos Bank) és Németországban (pl. a GLS Gemeinschaftsbank eG) is gyökeret vert alternatív banki gondolkodásmód évről évre egyre több egyéni és vállalati ügyfelet vonz. E példák alapján a közösségi bankok üzleti modellje olyan megtérülő és fenntartható, az adott lokális gazdasági szféra működésére alapozott koncepció, amely a globális gazdasági válság időszakában is nyereséges tudott lenni, állami pénzügyi segélycsomagot pedig nem igényeltek egyik országban sem.
Magyarország első közösségi bankja
A kezdetben takarékszövetkezeti formában, majd 2008-tól kereskedelmi bankként működő, budapesti székhelyű HBW Express Bank 1995 óta sikeresen működik Magyarországon. Jogutódja, a MagNet Magyar Közösségi Bank arányait tekintve itthon az egyik legnagyobb (70%-os) magyar többségi tulajdonú pénzintézet. A 30%-os külföldi tulajdonrészt a Caja Navarra, Spanyolország egyik legelismertebb közösségi takarékpénztára birtokolja (amely méretét tekintve a magyarországi bankok közül az OTP-hez mérhető).
A MagNet Magyar Közösségi Bank kiemelten fontosnak tartja, hogy a közösségi banki koncepciót a magyar nemzetgazdaság vonatkozásában érvényesítse: napi üzleti működésébe és döntéshozataába önkéntes alapon beépíti, és prioritással kezeli a közösség érdekeit és céljait, valamint az etikus működés és a fenntartható fejlődés gazdaságban, kultúrában és társadalomban betöltött szerepét. Így a bank tevékenysége során pozitív hatással van – elsősorban lokális – környezetére, hiszen olyan szektorok magyarországi kkv-i, mikro- és nagyvállalatai számára nyújt hitelt, illetve fektet be, mint például a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, valamint az ezeket célzó kutatás-fejlesztés, a munkahelyteremtés és az egészségügyi ellátás.
Mindezzel a bank célja az is, hogy a hagyományostól eltérő alternatívát nyújtson, és ezzel formálja a hazai pénzügyi kultúrát. Ezen túlmenően a MagNet szakít az átláthatóság eddigi bevett formájával és a tavaly ősszel elfogadott Banki Magatartási Kódexben megfogalmazottakon felüli vállalásokat nyújt. Így például a közösségi banki termékek esetében a betétes látja, hogy hová és mennyit fektet be a bank, és ebből mekkora a bank nyeresége. Ugyancsak látja az ügyfél, hogy a bank kiknek és milyen összegben nyújt hitelt. Tehát a hagyományos banki működési modellel ellentétben, a közösségi banknál „látják egymást” az érintett felek.
Hagyományos vs. közösségi bank
Kattintson az ábrára!
Szféra, Mentor, KAP
Az újjá alakult közösségi bank első termékei is tükrözik a Magyarországon forradalmi szellemiséget: a Szféra betét esetében a betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik – a fenntartható fejlődéshez tartozó – célt támogatja, és a bank kizárólag oda helyez ki hitelt. Ezáltal az ügyfél tudatosan segítheti a számára fontos közösségi cél megvalósulását. A Mentor betét esetében pedig az ügyfél eldöntheti, hogy pénzéből a bank mely magyarországi vállalkozások projektjeihez nyújtson hitelt. A MagNet az átláthatóság jegyében – ellentétben a hagyományos banki üzletpolitikával – tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy a bank elért nyereségéből mennyit köszönhet az adott ügyfélnek, mekkora nyereséget ért el általa (pl. betétje révén, tranzakcióval vagy számlavezetéssel). Ehhez kapcsolódik a bank adományozási programja, a Közösségi Adományozási Program (KAP) elnevezésű kezdeményezés: a nyilvánosságra hozott éves nyereség 10%-áról az ügyfelek dönthetik el, hogy mely civilszervezetek kapják.
Ez azt jelenti, hogy az egyenkénti hozzájárulás arányában az ügyfelek kiválaszthatják, hogy kiknek adja a bank az – idén közel 44 millió forintos – nyereségrészét. Az átláthatóság itt is lényeges: az ügyfél nyomon követheti, hogy az egyes szervezetek számlájára mikor és mennyi pénz érkezik a szavazás révén. A MagNet Magyar Közösségi Bank igazgatóságának elnöke, Fáy Zsolt a mai sajtóbejelentés kapcsán elmondta: „Mindenképp új útra akartunk lépni működésünket tekintve. A dolgozók bevonásával a közösségi banki szemlélet mellett köteleztük el magunkat, és reméljük, hogy Magyarországon is sikerül meghonosítanunk ezt az új banki gondolkodásmódot. Bízunk a kedvező fogadtatásban, már csak azért is, mert hazánkban ez a fajta bankolás az itthon ismert, hagyományos banki szolgáltatásokkal összevetve versenyképes és nyugat-európai viszonylatban is olcsóbb.
Víziónk egyben annak felismerése is, hogy a közösségi bank segítségével a fogyasztók és a termelők együtt teremtik meg a fenntartható gazdasági fejlődés alapjait – ezért is kell az átláthatóság. Ugyanis a szereplők egymásra vannak utalva.” Salamon János, a bank vezérigazgatója hozzátette: „Célunk az, hogy termékeinkkel mind a lakossági ügyfelek, mind az üzleti szereplők igényeinek megfeleljünk. Alapvető stratégiai célunk a pénzügyi forrást kereső hazai vállalkozások megszólítása és hogy meggyőzzük őket arról, hogy érdemes és kifizetődő a fenntartható fejlődés és az etikus működés szempontjait szem előtt tartó pénzügyi szolgáltatásokat választani. Úgy gondoljuk, hogy szolgáltatásainkkal és termékeinkkel szemben nincsenek reális ellenérvek, csak előnyök.”
A közelmúlt változásai a fontosabb pénzügyi mutatók tekintetében:
Kattintson az ábrára!
