Megtörni látszik a jég az arany körül
Létfontosságú csatát nyertek az arany hívei az elmúlt héten azzal, hogy időlegesen ismét 1.400 dollár fölé tornázták fel egy uncia árfolyamát. Persze kemény ütközetek egész sora vár még az aranyra, amennyiben folytatni akarja pályáját a felfelé vezető úton, de ez mégis egy első fontos, szimbolikus lépés, ami azt jelzi, hogy maradt még erő a sárga nemesfémben.
A döntő löketet az aranyár 1.400 dollár fölé emelkedéséhez a tokiói értéktőzsde teljesítményét mérő Nikkei index 5%-os beszakadása adhatta a múlt héten, amely a világszerte túlhevült tőzsdék visszahűlésének első komolyabb jele. A japán tőzsde szakadása kétségkívül alkalmas arra, hogy elbizonytalanodást váltson ki az utóbbi időkben a részvénypiacokat talán túlságosan is egyoldalúan előtérbe helyező befektetőknél. De a vártnál rosszabbul alakuló amerikai makróadatok is megtették a hatásukat, hiszen emiatt most a korábbihoz képest ismét valószínűbbnek látszik az USA laza monetáris politikájának változatlan ütemű folytatása, amire természetesen a dollár is gyengüléssel válaszol. Pedig nemrég még a napnál is világosabbnak tűnt a „zöldhasú” erősödése a világ fontosabb devizáival szemben. Így mindösszességében összeállt az a közeg, amely az arany árát a lélektanilag is fontos küszöbérték fölé lökte.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy mindez elég-e már ahhoz, hogy az aranyár mostantól ismét huzamosabb emelkedésnek induljon? Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed immár hónapok óta tudatosan közbeszéd tárgyává teszi a mennyiségi lazításból való exit lehetőségét, amivel vélhetően az a célja, hogy piacok lassan ráhangolódjanak a mesterséges pénzcsapok fokozatos elzárására. Márpedig ez képes lehet derékba törni az arany fellángolását, hiszen az USA laza pénzügypolitikája volt a válság éveiben a nemesfém drágulásának legfőbb katalizátora. Most azonban a piac egyelőre még abból indul ki, hogy a pénzpumpa legalább az ősz beköszöntéig tovább dolgozhat.
Kérdés továbbá, hogy az ázsiai fogyasztók aranyvásárlási kedve meddig tart még ki, és hogy az aranyra specializálódott tőzsdei alapokból való tőkekiáramlás mikorra csillapodhat? A szakértők többsége egyetért abban, hogy ezek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) döntő szereppel bírnak az aranyár utóbbi időkben látott hanyatlásában, és ezért főként tőlük várható a sárga nemesfém helyzetének jövőbeni stabilizálódása. Első jelei a legnagyobb aranyalap, az SPDR Gold Trust lassan fékeződő népszerűségvesztésének talán látszanak is, miután a héten már volt olyan nap, amikor végre nem csökkenésről, hanem az alapba érkező betétek enyhe növekedéséről érkezett hír.
Emellett feltétlen segíti az aranyat a sajtóértesülések szerint továbbra is rendkívül erős ázsiai kereslet. Bár nemrég voltak még olyan hírek, amelyek szerint az áprilisi nagy aranyvásárlási láz mostanra lelohadt, az Arany Világtanács legfrissebb sajtóközleményében mégis arról tájékoztat, hogy India a várakozások szerint rekord volumenben importálhat a nemesfémből a júniussal záródó idei második negyedévben. Az előrejelzések 400 tonna aranyról szólnak, ami a fele lenne az egész tavalyi év behozatalának. Az aranykitermelők lobbi szervezete utal ennek kapcsán az ázsiai fogyasztók mély meggyőződésére, hogy az arany jó befektetés lesz az elkövetkezendő években, és ezért maga is bizakodó az árfolyam alakulását illetően.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Két lépés előre, egy lépés hátra. Ez az elmúlt hét egyenlege az aranynál. Miután csütörtökön a hajnali ázsiai kereskedésben átlépte az árfolyam az 1.400 dollárt, a londoni árfixing is 1.413,50 dolláros unciánkénti árat állapított meg a nap végére. Ezzel az elmúlt két hét mélypontjait szignifikánsan maga mögött hagyta a jegyzés, úgy hogy technikai értelemben teljesülni látszik egyfajta bázisépítés, ami a jövőbeni áremelkedés szükséges feltétele. Teljesen egyértelművé persze csak akkor válik majd az összkép, ha még 1.480 dollár fölé is emelkedve meghaladná a kurzus a május eleji csúcsokat, de ez a cél most úgy tűnik, hogy még odébb van. Elbizonytalanodásra máris okot ad, hogy pénteken a piac teljes mértékben visszaadta a csütörtöki áremelkedést, és ezzel mind a heti, mind a havi záróár 1.400 dollár alatt maradt. Fontos technikai akadályok 1.418 és 1.450 dollárnál várakoznak, miközben a létfontosságú támaszszint továbbra is az 1.320 illetve még előtte az 1.355 dollár.
Az ezüst árfolyama hagyományosan korrelál az aranyéval, még ha a fundamentumaik részben el is térnek egymástól. A nemesfém-árfolyamok csökkenő tendenciáját követve az ezüstöt is több éves mélypontján jegyzik jelenleg, de az arany vonzásában most a kistestvér szintén feljebb kerülhet. Egy 23 dollár feletti árszint már új vevőket csábíthatna a piacra, akik a továbbiakban 24 dollár fölé srófolhatnák a jegyzéseket. Ott húzódik jelenleg az 50-napos mozgóátlag görbéje, amelyet átszelve egy újabb vételi hullám indulhatna el, az unciánkénti 26 dollárt célba véve.
