Módosul a hagyatéki eljárás
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása után a parlament idén márciusban törvényt alkotott a hagyatéki eljárásról is, mivel addig egy 1958-as igazságügy miniszteri rendelet szabályozta azt. A hagyatéki eljárás új szabályai illeszkedtek az új Ptk.-hoz. Miután áprilisban az Alkotmánybíróság megtiltotta az új Ptk. hatályba lépését, a hagyatéki eljárási törvény alól is kihúzta a talajt, anélkül, hogy bárki gondoskodott volna annak a régi - és a ma is hatályos - Ptk.-hoz való hozzáigazításáról.
Erre kerül sor most. Az első érdekesebb módosítás az, hogy nemcsak akkor kötelező a hagyatéki leltár felvétele, ha a hagyatékban belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, hanem akkor is, ha a bejelentett hagyatéki tartozások várhatóan meghaladják a hagyatékba tartozni látszó vagyon értékét.
Amennyiben a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki. A jegyző ezt addig teheti meg, ameddig a leltárt nem küldte el a közjegyzőnek. Mindketten csak akkor rendelhetnek ki ügygondnokot, ha azt a cég (szövetkezet), vagy pedig annak a működésében érintett személy kéri.
Az ügygondnok - fő szabályként - nem járulhat hozzá a cégvagyon csökkenéséhez. Ezt csak akkor teheti meg, ha azzal a céget, illetve az örökösöket nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Új szabály lesz a törvényben a következő: aki termőföldet, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket örököl, azt felajánlhatja az államnak. Ilyenkor nem kell várni az állam elfogadó nyilatkozatára, azt a közjegyző automatikusan elfogadottnak tekinti, és ajándékozás jogcímmel adja át az államnak a felajánlott vagyont.
