Nem robban szét az EUROzóna!
A súlyos görögországi költségvetési és államadósság-gondok kapcsán összeállított áttekintésben a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja azt írta: alapeseti forgatókönyve középtávon nem számol euróövezeti tagok távozásával. A Standard and Poors tudomása szerint egyetlen valutauniós kormány sem vetette fel nyilvánosan a kilépést a jelenlegi pénzügyi bajok lehetséges megoldási módjaként.
Az S and P kiemeli: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard and Poors - saját adósbesorolási kritériumai alapján - az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené - áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót - és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia. Ez természetszerűleg a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány drágulását jelentené a helyi valutában, erősítve a költségvetésre nehezedő nyomást.
A Standard and Poors londoni szakértőinek véleménye szerint a tárgyalásos úton történő kilépés lehetséges ugyan, az egyoldalú távozás azonban "politikailag megosztó" lépés lenne. Emellett a tőkemenekítés kockázata - amely bankválságot is okozhat - szintén valószínűtlenné teszi, hogy az euróövezeti kormányok ezt a megoldást választanák. Az egyes euróövezeti tagállamok adósságtörlesztési leállásának esélyét latolgató fejezetben nincs egyértelmű válasz arra, hogy várható-e ilyen fejlemény valamely valutauniós országban.
Az S and P mindenesetre kiemeli, hogy jelenleg az euróövezet mindegyik tagállama befektetésre ajánlott adóskockázati besorolási sávban van, és a cég véleménye szerint hitelképességük "legalábbis megfelelő" pénzügyi kötelezettségeik teljesítéséhez.
Az elemzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint a Standard and Poors által az elsőrendű befektetői kategóriában - vagyis az "AAA"-tól az "A" sávig terjedő osztályzati szinteken - nyilvántartott szuverén adósok közül 15 éves távlatban egy sem vált nem fizetővé az 1975 és 2009 közötti időszakon belül. A közepes befektetői "BBB" sávba sorolt szuverén adósok kumulatív nem fizetővé válási rátája azonban ugyanilyen időtávban 6,07 százalék volt a vizsgált időszakban.
A S and P jelenleg ez utóbbi sávban tartja a görög szuverén adósságot. A cég decemberben vonta meg az "A" kategóriás elsőrendű adósi minősítést Görögországtól, közepes befektetői "BBB plusz" szintre süllyesztve a hosszú futamú görög adósosztályzatot, amely változatlanul negatív megfigyelés alatt van.
Tavaly egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is visszaminősítette Görögországot a "BBB" kategóriába, szintén "BBB plusz"-ra gyengítve a görög osztályzatot. Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba. A Standard and Poors épp e héten adott ki figyelmeztetést arról, hogy a negatív megfigyelés érvényben tartása Görögország egy hónapon belüli újbóli visszaminősítésének lehetőségére utal; az osztályzat egy vagy két fokozattal romolhat.
Ha az S and P a jelenlegi szintről még két fokozattal lejjebb viszi a görög besorolást, Görögország a befektetői sáv aljára, a már nem befektetői - spekulatív - osztályzati kategória határára kerülne.
A Standard and Poors csütörtöki elemzése a külső segítség lehetőségéről azt írta: a külső pénzügyi támogatás "lélegzetvételnyi időt" adhat a szükséges intézkedések bevezetéséhez, ám a szuverén hitelképesség legfontosabb befolyásoló tényezője a cég szerint az erőteljes, jól körülírt, kellő idejű gazdaságpolitikai válaszlépések megtétele a pénzügyi bajba került kormány részéről, és az egyensúlytalanságok korrigálásának végső felelőssége az adott szuverén államé. Ennek sikeressége a politikai akarattól függ, és attól, hogy az érintett kormány képes-e a hitelképességi megítélését stabilizáló gazdaságpolitika meghonosítására - áll az elemzésben.
A Standard and Poors tavaly stabilra javította a leminősítésre utaló addigi negatívról Magyarország közepes befektetői, "BBB mínusz" szintű szuverén adósbesorolásának kilátását, a konszolidációs erőfeszítések eredményére hivatkozva. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország mint szuverén adós leminősítését. A hitelminősítő Kelet-Európáról és a feltörekvő gazdaságokról e héten Londonban rendezett éves helyzetértékelő szemináriumán Frank Gill, a cég szuverén minősítésekért felelős igazgatója "nagyon jelentősnek" nevezte a magyar kormány által végrehajtott költségvetési konszolidációt.
Hozzátette: a tavaszi választások jelentenek "valamelyes kockázatot", de a Standard and Poors alapeseti feltételezése az, hogy a választásokon győztes politikai erő - bármelyik legyen is az - folytatja majd az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és folytatja az IMF-program végrehajtását is. (MTI)
