Németország tagadja, hogy Merkel az euró otthagyásával fenyegetett

Németország határozottan tagadta szombaton annak a brit lapnak az értesülését, amely szerint Angela Merkel kancellár az Európai Unió októberi csúcsán, egy heves vita során azzal fenyegetőzött, hogy országa akár ki is léphet az euróövezetből.

A The Guardian közlésére válaszul Steffen Seibert, Merkel szóvivője kijelentette: "Semmi sem igaz az egészből. A kancellár soha nem tett ilyen kijelentést". "A német kormány teljességgel elkötelezett az euró mellett" - tette hozzá. A Berliner Zeitung Guido Westerwelle külügyminisztert idézte, ő szerinte az ország prosperitása az euróhoz kötődik.

Londoni befektetési elemzők forgatókönyveiben - mint Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelentette - már jó ideje szerepel az a lehetőség, hogy az euróövezetből nem a leggyengébb helyzetű perifériális tagállamok, hanem a pénzügyi unió alappillérének tekintett Németország távozik.

A The Guardian - a legnagyobb baloldali brit napilap - szombati értesülése szerint Angela Merkel kifakadása még az október végi brüsszeli EU-csúcson hangzott el. Merkel a találkozó munkavacsoráján a brit lap forrásai szerint vitába keveredett Jeórjiosz Papandereu görög miniszterelnökkel az euró pénzügyi szabályozásának megerősítését célzó német javaslatokról, amelyek között szerepelt az előírások be nem tartása miatt külső segítségre szoruló tagállamok uniós szavazati jogainak felfüggesztése is.

Papandreu "antidemokratikus" indítványok előterjesztésével vádolta Merkelt, mire a német kancellár "a vacsorán jelenlévő, nem német kormányzati tisztviselők" beszámolói szerint azzal vágott vissza, hogy "ha az euró ilyesfajta klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik". Most hangzott el először olyan kijelentés német politikus részéről, amely - legalábbis elvileg - felvetette annak lehetőségét, hogy Németország akár hátat is fordíthat az eurónak.

A londoni elemzői és befektetői közösség azonban eddig sem zárta ki ezt a forgatókönyvet, és korántsem tekinti valószínűtlennek az euróövezet teljes felbomlását sem. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég minapi elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.

A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek tartott forgatókönyvek között szerepel azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre.

A ház szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez. Az egyik vezető citybeli bankcsoport, a Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési alapkezelők körében nemrégiben elvégzett széleskörű felmérése során az intézményi befektetőktől megkérdezte azt is, hogy a következő három évben számítanak-e valamelyik euróövezeti tagállam kilépésére a valutaunióból. A körkérdésbe bevontak 20 százaléka válaszolt igennel; ők a legnagyobb eséllyel Görögország távozását jósolták, de a megkérdezettek között sokan voltak, akik Németország kilépését sem zárták ki.

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott helyzetértékelése szerint az euróövezetet a többsebességű belső növekedés feszítheti szét. A ház a szélsőséges eltéréseket illusztrálandó felidézte, hogy az idei harmadik negyedévben a görög gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal esett az előző három hónaphoz mérve, Finnország hazai összterméke ugyanakkor 1,3 százalékkal nőtt. A CEBR szakelemzői szerint minél jobban széttartanak az euróövezeti gazdaságok a következő években, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a valutaunió "jelenlegi formájában megszűnik létezni".

"Mindig is nehéz volt" azt az érvet alátámasztani, hogy az euróövezet "mindenki számára azonos méretűre szabott" monetáris politikája optimális megoldás, hiszen például az adósságválsággal küszködő Írországnak és Görögországnak hosszabb ideig elhúzódó laza pénzügypolitikára lenne szüksége, mialatt végrehajtják költségvetési megszorító programjaikat, a robusztus ütemben növekvő euróövezeti gazdaságok ugyanakkor kamatemelést szeretnének az inflációs nyomás enyhítése végett.

Ennek alapján egyértelmű, hogy széttartó növekedési pályájú gazdaságok igényeinek nem lehet egyazon kamatpolitikával megfelelni - fejtegették elemzésükben a CEBR londoni szakértői. A ház szerint az alternatíva az lehet, ha a többsebességű növekedés elvezet az euróövezeti költségvetési politika centralizálásához, amelynek alapján például a lassabban növekvő gazdaságok pénzügyi átutalásokban részesülnének a gyorsabban növekvőktől, "nehéz azonban belátni", hogy ez utóbbiak, köztük Németország, miért lennének hajlandók elfogadni egy ilyen megoldást.

A The Guardian szombati jelentésére reagálva Steffen Seibert, Merkel szóvivője kijelentette: "Semmi sem igaz az egészből. A kancellár soha nem tett ilyen kijelentést". "A német kormány teljességgel elkötelezett az euró mellett" - tette hozzá. A Berliner Zeitung Guido Westerwelle külügyminisztert idézte, ő szerinte az ország prosperitása az euróhoz kötődik.