Pártot alapított Gyurcsány Ferenc
A volt miniszterelnök az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform egyéves születésnapi rendezvényén, a Fáy utcai Vasas-sportcsarnokban tudatta: mivel az átalakítására tett erőfeszítéseiket kudarcosnak ítélik, távoznak az MSZP-ből és új pártot alapítanak. Elmondta, hogy pártjukat a már létező Demokrata Párt bázisán hozzák létre, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. A Demokrata Párt februári megalakulásáról májusban a Magyar Nemzet számolt be, ismertetve, hogy a szerveződésben később vezető tisztséget tölthet be Gyurcsány Ferenc.
A hír miatt az MSZP frakcióülésén élesen bírálták a korábbi kormányfőt, aki akkor - a többi képviselővel együtt - megerősítette, hogy továbbra is az MSZP-ben kíván politizálni. Gyurcsány Ferenc most azzal indokolta, hogy a Demokrata Pártot veszik át, hogy a pártok bejegyzéséről az ügyészség mondhatja ki a végső szót, ők pedig nem bíznak Polt Péter legfőbb ügyészben, aki szerintük meggátolná, hogy új pártot alakítsanak. Egyórás beszédében - amelyet számos alkalommal szakított meg a többségében idős emberek alkotta közönség tapsa - a Demokratikus Koalíciót a szabadság és a szolidaritás pártjaként határozta meg, ahol az egyes számú tagkönyv Vitányi Iváné.
Szavai szerint a céljaik közé tartozik majd felébreszteni a társadalmat abból a "torz álomból", hogy a közösségi és egyéni jólét a kormány akaratán múlik, olyan államot akarnak, ahol mindenki tisztában van azzal, hogy felelős önmagáért és hazájáért. Elmondta, megítélésük szerint az oktatás az az ágazat, amelyre költségvetési kiadáscsökkentés esetén is többet kell költeni. Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy az MSZP-frakcióból távozó tíz politikus - rajta kívül Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - szombaton új képviselőcsoportot alakított, vezetőjéül Molnár Csabát választották.
Ezzel összefüggésben közölte, hogy a frakcióalakításhoz nem kértek jóváhagyást a Ház vezetésétől, és arra számítanak, hogy ellenfeleik "alávaló, tisztességtelen eszközökkel" próbálják majd ellehetetleníteni döntésüket. Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.
Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik. Ugyanakkor - igaz, a fenti állásfoglalás előtt, 1996-ban - volt már példa arra, hogy a házvezetés úgy döntött, új frakció alakításakor a képviselőknek nem kötelező fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből kiváló honatyák így azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját.
Gyurcsány Ferenc az MSZP-vel való szakításról szólva elmondta: maradnak ott barátai és ellenfelei is. Kitért arra, hogy a párt korábbi elnökeként nehezen viselte, amikor többen megkérdőjelezték azt a jogát, hogy véleményt mondjon, akár nyilvánosan is a szocialista pártról. Hangsúlyozta azonban, hogy az elválás után nem tesznek megjegyzéseket az MSZP-re, mert az Orbán-kormány leváltásában érdekelt politikai erőkként "vigyázniuk kell egymásra". Elmondása szerint ez azt is jelenti, hogy nem válaszolnak majd, ha "bántják vagy sértegetik" őket korábbi párttársaik. Kifejtette: egy éve, platformjuk megalakításakor adtak még egy esélyt arra, hogy rendszerváltás történjen az MSZP-ben.
A magyar baloldal akkor volt sikeres, amikor egyszerre képviselte a klasszikus baloldali értékeket és a progressziót, egyszerre volt polgári és szocialista - magyarázta. Megjegyezte, különösen így van ez most, amikor nincsenek homogén társadalmi osztályok. Az a véleménye - tette hozzá -, hogy a "jobboldali-keresztény kurzus" politikájára nem lehet tradicionális baloldali választ adni, helyette a sokszínű polgári közép megszervezése a feladat. A volt miniszterelnök beszédében hosszan bírálta a kormányt. Szólt arról, hogy demokratikus választás nem adhat felhatalmazást önkényre, a jogállam lebontására.
Az a hatalom - folytatta -, amelyik ezt teszi, és a szabadság helyett a hatalmát terjeszti ki, illegitim. Kijelentette, illegitimnek tekintenek minden, az új alaptörvény szabályai alapján kinevezett állami vezetőt is, így például az Alkotmánybíróság új tagjait és a legfőbb ügyészt, akik "kizárólag Orbán Viktort szolgálják". Azzal kapcsolatban, hogy egy kormánypárti képviselők jegyezte és a parlamentben elfogadott határozati javaslat visszaállítaná az Országház előtti terület 1944-es arculatát - eltávolítva onnan József Attila szobrát is -, úgy fogalmazott: a kormányon lévők nemcsak a Kossuth téren, hanem egész Magyarországon szeretnék visszaállítani az 1944-es állapotokat.
"De mi nem megyünk vissza 1944 Magyarországára" - mondta. A szombati rendezvényen a Demokratikus Koalícióhoz tartozókon - több korábbi MSZP-s országgyűlési képviselőn, így Csiha Juditon, Kósáné Kovács Magdán, Szabó Zoltánon és Vojnik Márián - kívül ott volt Bauer Tamás és Eörsi Mátyás korábbi szabad demokrata képviselő, Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF egykori szóvivője, Vágó István televíziós műsorvezető, Bálint György agrármérnök és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi vezetője. (MTI)
