Rontotta az erős forint a bankszektor mérlegét
Az idén a második negyedévben a forint az euróval szemben közel 12 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 12,4 százalékkal értékelődött föl. Ez a hatás legnagyobb mértékben a hitelállomány dinamikáját befolyásolta, ami forintértéken számolva 11,3 százalékkal, 18.887,8 milliárd forintra csökkent ebben az időszakban. A devizában denominált hitelállomány csökkenése mintegy 4 százalékponttal haladta meg az említett devizák leértékelődésének mértékét.
Ez a PSZÁF szerint arra utal, hogy a devizahitelek állománya a devizaárfolyam hatását kiszűrve, tranzakciós alapon is csökkent a vizsgált időszakban, ráadásul olyan mértékben, amit a forinthitelek 2 százalék körüli állománynövekedése nem kompenzálhatott teljesen. A likvid eszközök mérlegen belüli aránya jelentősen, 3,4 százalékponttal emelkedett és 2009. június végére elérte a 16,5 százalékot. A likviditási helyzet javulásáról tanúskodik a hitel/betét arány csökkenése is, ami a forintban kifejezett hitelállomány csökkenése, illetve a betétállomány növekedésének eredője.
Ennek következtében 2009. második negyedévében 18 százalékponttal, 157 százalékra javult a mutató értéke. A betétállomány - június végén 12.012,6 milliárd forint - 1 százalék körüli negyedéves csökkenése mögött a forintbetét állományok stagnálása, illetve a devizában elhelyezett betétek 4 százalékot meghaladó csökkenése állt. A deviza árfolyamhatást figyelembe véve azonban látható, hogy a kismértékű visszaesés tranzakciós alapon növekvő deviza betétállományokat jelent.
Az ügyfélbetét-állomány növekedése a 2009. első félévét jellemző, a megelőző időszaki kamatoknál jóval magasabb betéti kamatoknak köszönhető, amely minden bizonnyal jelentős szerepet játszott a kamatkiadások év/év alapon mért 20 százalékos emelkedésében is. Ezt a növekményt a kamatbevételek mindössze 15 százalékos bővülése kísérte, így a ROA alapon számított kamatmarzs 2008 első félévéhez képest 0,4 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent.
A portfolióminőség romlását mutatja, hogy a háztartások átlag alatti, kétes, illetve rossz minősítési kategóriákba sorolt hiteleinek aránya egy negyedév alatt több mint 1 százalékponttal 5,2 százalékra nőtt, míg ugyanez az arány a vállalati hiteleknél 1,5 százalékponttal növekedett és 7,3 százalékon állt 2009. június végén. A bankszektor június végéig 192,419 milliárd forint adózás előtti, és 162,247 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 7,1, illetve 7,8 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A bankrendszer profitabilitását idén az első félévben alapvetően a kamatmarzs további szűkülése, illetve a jelentősen megnövekedett értékvesztés és céltartalék képzés határozta meg, mely tényezők negatív hatását sem az állampapír portfolión elért árfolyamnyereség, sem a működési költségek csökkenése nem volt képes ellensúlyozni. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 188,5 milliárd forinttal rontotta az eredményt, ami több mint hatszorosa a tavalyi első félévinek. Az említett tényezők hatására a szektorszintű ROA-mutató, vagyis az eszközarányos nyereség 0,35 százalékponttal, 1,05 százalékra, míg a ROE, vagyis a tőkejövedelmezőség 2,8 százalékponttal, 14,25 százalékra esett vissza.
A bankszektor tőkehelyzete a megelőző negyedévhez képest jelentősen javult, ami a tőkekövetelmény csökkenésének, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedő szavatolótőke-állománynak köszönhető. A tőkekövetelmény alapvetően a hitelkockázat terén csökkent, mégpedig a forinterősödésnek a devizahitel-állományra gyakorolt hatása miatt. Ennek következtében a hitelkockázat tőkekövetelménye 11,8 százalékkal mérséklődött a vizsgált negyedév során, míg a teljes tőkekövetelmény közel 10 százalékkal lett kevesebb.
A szavatoló tőke állományának emelkedése nagyobbrészt a bankok tőkeemeléseinek, illetve a negyedéves eredmények auditálásának következtében valósult meg. E két hatás eredőjeként a tőkemegfelelési mutató (TMM) értéke több mint 2 százalékponttal, 12,3 százalékra emelkedett 2009. június végére.
