Simor: túlnyomó többség döntött a kamat tartásáról

A tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési és kamattartási javaslat volt, s a túlnyomó többség döntött a változatlan kamatról, így az áprilisban kialakult 5,25 százalékos alapkamat maradt továbbra is érvényben. Magyarország kockázati megítélésének elmúlt hetekben bekövetkezett romlásához hozzájárultak azok a megfontolatlan nyilatkozatok, amelyek elhangzottak különböző politikusok szájából - felelte kérdésre Simor András.

És ez tükröződik a kockázati felárak alakulásában, hiszen a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan nem romlott az elmúlt időszakban - tette hozzá. A kormány által bejelentett 29 pontos akcióterv hatásait azért nem tudja pontosan kiszámítani az MNB, mert a részletek még nem eléggé ismertek - jelezte az elnök.

Kifejtette azt is, hogy a bejelentett költségvetési szigorításoknak a gazdaságra "növekedésrontó, csökkentő hatása van ebben az évben, ami nem meglepő, hiszen a költségvetési szigorítás mindig ezzel jár". Az intézkedések a jövő évre érdemi, nagy hatással nem járnak a növekedésre sem pozitív, sem negatív értelemben - tette hozzá.

Az inflációs hatásokat érintve Simor elmondta: a növekedés lassulása fékezi az inflációt, s rövidtávon hasonló hatást fejt ki a szabályozott árak befagyasztása. A kérdés az, hogy hosszabb távon milyen új szabályozást vezet be a kormány, hiszen az árak befagyasztása hosszabb távon nem tarható fenn. A monetáris tanács igen kedvezően fogadta a kormány döntését, amellyel elkötelezte magát az idei, 3,8 százalékos államháztartási hiánycél mellett - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy jó lenne minél előbb megismerni azokat a részleteket, amelyeket a hiánycél betartása érdekében meglép a kormányzat.

A bankadóval kapcsolatos kérdésre Simor András jelezte: a bankadót a makrogazdasági helyzettel illetve a pénzügyi rendszer stabilitásával összefüggésben elemezte a testület. A vizsgálat fontos szempontja, hogy a bankrendszer minden harmadik forintja külföldi forrásból kerül a rendszerbe, azaz minden harmadik forintot külföldről refinanszíroztatja.

Ennek a refinanszírozásnak több mint a fele a külföldi anyabankokból érkezik, azaz a hazai lakossági megtakarítások nem nyújtanak forrást ahhoz, hogy a hitelellátást biztosítsa. A kérdés az, hogy az anyabankok hogyan értékelik a magyar (leány)bankok jövedelmezőségét, amely az MNB számítása szerint a régiós átlag fele lesz a bankadó bevezetése esetén - magyarázta Simor András, felvetve, hogy az anyabankoknak kell dönteniük arról, hogy szűkös forrásaikat hova, milyen megtérülést elvárva helyezik ki.