Sólyom - első a gazdaság rendbe hozása

A köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken, rámutatott arra is, hogy emellett van néhány téma, amelyekre különösen fel szeretné hívni a figyelmet, mert ezeket a jövő számára különösen fontosnak tartja, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek.

Az első a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a második a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, s ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett mindenek előtt az iskolán keresztül vezet az út - mondta az államfő.

Sólyom László szerint az egész társadalom együttműködése szükséges ahhoz, hogy eredmények szülessenek. Mint mondta, az a bizalom és felhatalmazás, amelyet a munkáját most megkezdő Országgyűlés a választóktól megkapott, sokkal többre kötelez, mint ami egy új parlamenti ciklussal szokásosan együtt jár. Úgy fogalmazott: ennek a parlamentnek, de különösen az óriási kormánytöbbségnek a képviselői egy morális válsággal terhelt korszak után az erkölcsi kudarc kockázatát is viselik.

Sólyom László beszédében kiemelte: foglalkozni kell azzal a "szembeötlő különbséggel", hogy az 1990-ben megalakult "történelmi parlamentben" nem volt radikális jobboldali párt és frakció, "most viszont a választók akaratából van". "Le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség" - tette hozzá.

Mint fogalmazott, minden párt létének megvannak az alkotmányos feltételei, valamint működésének világos, alkotmányos határai. Véleménye szerint pontos határa van annak is, hogy az Alkotmány alapértékeivel, az emberi méltósággal és az egyenlőséggel szemben álló, erkölcsileg elfogadhatatlan nézetek hangoztatása mikor lesz tűrhetetlen büntetőjogilag is. Nem engedhető meg például, hogy gyűlöletre uszítás elhangozzék az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából - mondta.

Hozzátette: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti, a mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek. Sólyom László szerint téves és félrevezető, sőt rosszakaratú lenne a magyar Országgyűlést vagy politikai életet azzal jellemezni, vagy annak alapján megítélni, hogy radikális jobboldali párt is bejutott az Országgyűlésbe.

A számos régi európai demokráciát, ahol szélsőséges párt is van a parlamentben, nem eszerint, hanem az egész demokratikus rendszer szilárdsága és alkotmányos működése alapján ítélik meg - közölte. Az államfő kiemelte a Lehet Más a Politika parlamentbe jutását is, mely kapcsán úgy fogalmazott: a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő, és jellegadó feladatának.

Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés - tette hozzá. A köztársasági elnök szerint "az elmúlt évek válságai bizonyították, hogy az Alkotmány és az alapjogok a végső támaszunk és segítőnk". Mint hozzátette, köztársasági elnöki munkája ennek a rendnek a védelmére és fenntartására irányult. Sólyom László beszéde után megerősítette: Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogja miniszterelnöknek javasolni az Országgyűlésnek.

A bejelentést kitörő taps fogadta a kormányoldalon. Elmondta azt is: az alakuló ülésig mind a 386 megválasztott képviselő benyújtotta megbízólevelét. Az államfő ezután felkérte a fideszes Horváth Jánost a korelnöki tisztség, a jobbikos Dúró Dórát, Farkas Gergelyt, Samu Tamás Gergőt és Bana Tibort a korjegyzői feladatok ellátására. Bejelentette, hogy a képviselők megbízóleveleit mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.