Tovább csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe
Az államtitkár a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Egyszerű állam címmel június elején indított országos konzultáció-sorozatának zárkonferenciáján elmondta: Magyarországon több mint háromezer milliárd forint a vállalkozások adminisztrációs költsége, ami a GDP 10,5 százaléka, az európai uniós átlagnak pedig több mint háromszorosa. A terhek csökkentésére már 105 milliárd forint mérséklést jelentő intézkedéseket hoztak, amelyek megvalósítása folyik. A konzultáción a kormány a program második üteméhez, a 400 milliárd forintos csökkentéshez várt javaslatokat.
A program harmadik üteme az adminisztráció "újratermelődésének megakadályozásáról" szól majd. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a közigazgatás fejlesztését célzó Magyary Zoltán tervet ismertetve az egyik legfontosabb intézkedésnek a kormányablak létrehozását nevezte, amellyel lehetővé vált, hogy 29 féle ügyet egyetlen helyen intézzenek az ügyfelek. A vállalkozások adminisztrációs terheit európai uniós módszerrel, becslések alapján számolják - magyarázta egy szakértő az MTI kérdésére.
Közvetlenül becsülhető az, hogy mennyi munkaerőköltséggel jár a vállalkozásoknak az adminisztrációra fordított idő, és mennyibe kerülnek azok a szolgáltatások - könyvelés, tanácsadás, szakértői tevékenység - amit külön meg kell fizetniük. Közvetetten becsülhető az, hogy mit jelent a vállalkozásnak a hivatallal szembeni kiszolgáltatottság, az, hogy bizonyos, adminisztrációhoz tartozó tevékenységeket finanszírozás hiányában nem tudnak elvégezni, vagy feketén, szürkén intézik el. Szintén közvetetten becsülhető az, hogy az adminisztrációs költségek miatti szervezeti "optimalizáció" mibe kerül.
Az ebből számított közvetett költségeket a becsült bevételkiesés és a plusz költségek alapján kalkulálják. Cséfalvay Zoltán a konferencián a 34 rendezvény, az ezer online konzultáció és a vállalkozói műhelyek javaslatait összegezve elmondta: az rajzolódik ki, hogy a vállalkozások az adó és számviteli adminisztráció csökkentését, egyes ágazatok sajátos szabályainak egyszerűsítését, a telephelyek létrehozásának adminisztrációs könnyítését javasolják. A vállalkozások kockázatnak tekintik a hatósági tevékenységet is, például az elhúzódó engedélyezést, és igénylik a jogalkotás kiszámíthatóságát azért, hogy legyen idő felkészülni a változásokra. Az államtitkár példaként említette: az adatok dupla vagy többszörös bekérését, valamint azt, hogy a hatóságok tevékenysége legyen összehangolt, és a vállalkozókat ne tekintsék a hivatalok közötti "közvetítőknek".
Rétvári Bence egy kutatásra hivatkozva szólt arról, hogy a megkérdezettek 60 százaléka szerint a hivatali ügyek sikeres intézéséhez ismerős kell, és 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy pénz is kell hozzá. Az államtitkár ismertette a közigazgatás átalakításának lépéseit. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási eljárásokban várható változtatások lényege az egységesítés, a minőségi jogalkotás, a visszacsatolás és értékelés. Utalt a tavaly elfogadott jogszabályra, ami szerint a törvényelőkészítőknek a hatályba lépést követő egy éven belül értékelniük kell a jogszabály "eredményeit".
A konferencián felszólaló érdekképviseleti vezetők közül a legkisebb vállalkozásokat képviselő Szűcs György, az IPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy számos, sokszor indokolatlan szabály szankciója ellehetetlenítheti a mikro- és kisvállalkozókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltoztatáskor vállalkozásba kezdők ma már az "utolsó mohikánok", ezért a jogszabályoknak foglalkozniuk kellene a vállalkozások "átadásának" szabályozásával. Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke kiemelte, hogy a parlamenti kétharmados többség jó lehetőség a szükséges változtatásokhoz, de a gyorsaság veszélyeket is rejt.
Tardos János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) soros elnöke elmondta, hogy jogi, pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási szakembereik 70 oldalas dokumentumot készítettek a konzultáció során, amit átadnak az illetékes minisztériumnak. A VOSZ tagjai garanciát kérnek arra, hatásvizsgálat készül a gazdaságot érintő jogszabályokhoz azt vizsgálva, hogy miként hatnak a bürokráciára. Kifogásolták az ellenőrzések gyakoriságát, lassúságát és összehangolatlanságát, ami hátrányos a vállalkozók számára. Tardos János elmondta azt is, hogy a bírságolások esetében bizonyítékuk van arra, hogy bírságolónak a prémiuma miatt érdeke a büntetés kiszabása. Az ülést vezető Szőllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett arra a jogszabályra, miszerint a bírságokból befolyó pénzt nem lehet jutalmazásra fordítani.
A Joint Venture Szövetség ügyvezetője, Szendrey Szilvia fontosnak tartotta, hogy a bürokrácia csökkentésének folyamata folytatódjék. A legirritálóbbnak a bírságolás kiszámíthatatlanságát, a túlzott közjegyzői kötelezettséget, az elektronizálás szűkösségét említette. Szerinte az egyszerűsítés eredményeként betarthatóbbak lennének a jogszabályok. Mikola Gergely, a Brit Kereskedelmi Kamara képviseletében elmondta: az adminisztráció csökkentésének végső sikere azon múlik, hogy a felszabaduló erőforrásokat a vállalkozások a versenyképességük növelésére fordítják-e. (MTI)
