Újabb rekordon Kína devizatartaléka
A Kínai Népi Bank (PBOC) tájékoztatása szerint a tartalék egy év alatt 30,3 százalékkal nőtt, s az elmúlt három hónapban 157 milliárd dollárral emelkedett. Az aranykitermelés az idei év első öt hónapjában meghaladta a 132 tonnát, ami 3,67 százalékos emelkedésnek felel meg a múlt év azonos időszakához képest - ezt az ipari és információ technológiai tárca (MIIT) közölte ugyancsak kedden.
A kínai jegybank 277,3 milliárd jüan (42,9 milliárd dollár) értékben vásárolt külföldi devizát június hónapban, vagyis 26 százalékkal kevesebbet, mint májusban. Ugyanakkor a szám több mint a duplája az egy évvel korábbinak, ami 117,2 milliárd jüan volt.
Az idén január és június között az átlagos külföldi devizavásárlás havi összege 348,1 milliárd jüan volt. Ez a szám magasabb a tavalyi 272,4 milliárdos átlagértéknél.
A jüan árfolyamának stabilan tartása érdekében a Kínai Népi Bank rendszerint megvásárolja a kereskedelmi többlet és a külföldi beruházok által keletkező devizabevételeket a kereskedelmi bankoktól, s ezzel jüant pumpál a bankrendszerbe. Kínában ez lényegében törvényszerű, mivel a külföldi devizában történő belső forgalom rendkívül korlátozott, illetve a devizaárfolyam rögzített.
Elemzők ugyanakkor megjegyzik, hogy emiatt a központi bank a tartalékráta emelésére vonatkozó újabb és újabb intézkedései, amelyekkel a pénzkiáramlást, illetve az infláció növekedését akarják megfékezni, kevésbé hatásosak. Az 6,4 százalékos júniusi infláció hároméves rekord volt.
A központi bank ugyancsak kedden közzé tett adatai szerint júniusban mintegy 634 milliárd jüan új hitelt helyeztek ki Kínában, míg egy hónappal korábban ez az összeg 551,6 milliárd volt. Az idei júniusi adat 20,7 milliárddal nagyobb, mint az egy évvel korábbi. A jelekből arra lehet következtetni, hogy a hitelek összege nagyobb mértékben nőtt, mint azt a központ gazdaságirányítás szeretné, ezért szakértők további pénzügyi megszorításokat, kamatemelést valószínűsítenek. (MTI)
