Váratlan büntetések a termékdíj-ellenőrzéseken
A VPOP 2012-ben 326 termékdíj ellenőrzést zárt le, amelyek során 432 millió Ft büntetést szabott ki, vagyis vizsgálatonként átlagosan 1,3 millió Ft bírságot és késedelmi pótlékot fizettek a vállalkozások. 2013-tól már a NAV hatáskörében folynak a termékdíj ellenőrzések, és mivel az idei adóhatósági ellenőrzési irányelvek szerint kiemelt vizsgálati terület a termékdíj, és így termékdíj ellenőrzésekre már átfogó ellenőrzés során is sor kerülhet, szinte biztosra vehető, hogy jogkövetkezmények tekintetében is túlszárnyaljuk a tavalyi megállapításokat – állítja a MAZARS legfrissebb jelentése. A tét nem kicsi: míg egyéb adók esetben az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a, addig a környezetvédelmi termékdíj esetében ennek a duplája is lehet.
A MAZARS szakértői szerint a termékdíjjal kapcsolatban nem mindig a konkrét fizetési kötelezettség jelenti a legnagyobb fejtörést, hanem a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek teljesítése, például, hogy hogyan lehet nyomon követni a gyártáshoz felhasznált alkatrészekről lebontott, hulladékká vált csomagolószer súlyát. A megoldás kulcsa a jól átgondolt nyilvántartási rendszer, melynek fenntartása a gazdálkodó részéről minimális extra ráfordítást követel. Ennek kidolgozása azonban odafigyelést és szakmai tapasztalatot igényel.
„Néha a legegyszerűbb megoldások segítenek. A legtöbb gazdálkodó például nincsen tisztában azzal, hogy megválaszthatja a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, és áthelyezheti a felhasználástól a készletre vétel napjára. Így a jól megválasztott keletkeztetési időpont minimálisra csökkentheti a nyilvántartásra fordítandó időt” – mutatott rá Nyári Zsolt, a MAZARS Kft. szenior adómenedzsere.
Nyári Zsolt hozzátette: az adminisztrációs kötelezettségek ugyanakkor nem csak a nyilvántartási, de a különböző bejelentkezési, bejelentési kötelezettségekre is vonatkoznak. Tekintettel a termékdíjhoz kapcsolódó gyakori jogszabály-módosításokra, nem mindig egyszerű nyomon követni, hogy mikor milyen kötelezettségek vonatkoztak-vonatkoztak az egyes gazdálkodókra.
„Nem csak a jövőre, hanem a múltra vonatkozó bejelentési kötelezettségeket is át kell tekinteni, és ha kiderül, hogy van elmaradás, akkor érdemes időben pótolni ezeket, hiszen a termékdíj bírságok még az adóbírságoknál is komolyabbak” – hívta fel a figyelmet a MAZARS szakembere.
Nyári Zsolt példaként említi, hogy újrahasználható csomagolás újrahasználhatóként való bejelentésének elmulasztása esetén például az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adott csomagolás után annyiszor keletkezik termékdíj kötelezettség, ahányszor csak forgalomba hozták. Azaz, ahányszor csak egy raklapot kimozgattak a raktárból. Ha visszamenőlegesen megtesszük a bejelentést, a bírság elkerülhető – tette hozzá.
Ugyancsak jellemző hiba, hogy a vállalkozások úgy gondolták, hogy ha leszerződnek egy hasznosítást koordináló szervezettel, és megfizetik a rájuk kiszabott hasznosítási díjakat, akkor minden környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolódó kötelezettséget teljesítenek. Pedig a megállapodás ellenére, továbbra is az adott társaságot terheli valamennyi, a termékdíjjal kapcsolatos bejelentési, bevallási kötelezettség, amelyeknek a MAZARS tapasztalatai szerint a társaságok egy jelentős része nem tett eleget.
Ha azonban a konkrét fizetési kötelezettséget kívánjuk csökkenteni, elegendő átgondolni, mibe csomagoljuk a termékeinket. Számos kiskereskedő például mind a mai napig műanyag bevásárlótáskába teszi a termékeit – holott ez kereskedelmi csomagolószernek minősül, amely után a termékdíj mértéke 1 800 Ft/kg, míg papírtáska esetén ez az összeg csak 20 Ft kilogrammonként.
„A törvényben biztosított költségoptimalizálási lehetőségeket a gazdálkodók zöme egyáltalán nem mérlegeli és általában nem is ismeri. Azt is kevesen tudják, hogy a termékdíj-fizetést el is lehet halasztani, vagy akár el is lehet kerülni” – mutat rá Nyári Zsolt.
A vevő például nyilatkozhat arról, hogy a csomagolószert újrahasználható betétdíjas csomagolás előállítására vagy nem csomagolási célra használja fel, így a kötelezett mentesül a termékdíj megfizetése alól. De lehetőség van az eredeti kötelezettől történő átvállalásra is, például továbbértékesítés esetén, és ezzel a megfizetés halasztható. Ugyanígy fel kell mérni a visszaigénylési lehetőségeket is, annak érdekében, hogy a felesleges befizetéseket elkerüljük.
„A felsorolt példák is mutatják, hogy a többi adónemhez hasonlóan, környezetvédelmi termékdíj témában is érdemes tervet készíteni és megkeresni a legális költségoptimalizálási lehetőségeket. 2014-től pedig – az idei módosító csomag alapján úgy látszik –, hogy ismét változások jönnek, és várhatóan még több lehetőségünk lesz a tervezésre, a fizetési kötelezettségek csökkentésére – tette hozzá a MAZARS szakembere.
