A FAO élelmiszerár indexe stabil maradt júniusban

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, júniusban átlagosan 120,6 pontot mutatott, ami megegyezik a felülvizsgált májusi értékkel. Az index 2,5%-kal múlta alul az egy évvel ezelőttit, és 24,8%-kal van a 2022. márciusi csúcsérték alatt.

A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe júniusban 3,0%-kal volt alacsonyabb májushoz képest; a szemes termények, a búza és a rizs jegyzései mind csökkentek, részben a főbb exportáló országok javuló termelési kilátásainak köszönhetően. 

A növényi olajok árindexe ezzel szemben 3,1%-kal nőtt júniusban, a pálmaolaj iránti globális importkereslet élénkülése, valamint az amerikai kontinens bioüzemanyag-ágazatának szója- és napraforgóolaj iránti erőteljes kereslete miatt.   

A FAO cukor árindexe három hónapnyi esés után 1,9%-kal emelkedett júniusban, ami nagyrészt a kedvezőtlen időjárás és a monszun várható hatása miatti aggodalmaknak tudható be, amelyek a brazíliai és indiai termelést érintik.

A tejtermékek ára 1,2%-kal nőtt, ebből a vaj nemzetközi jegyzése az elmúlt két év legmagasabb szintjére kúszott a rövid távú szállítások iránti megnövekedett globális keresletnek köszönhetően, az erős kiskereskedelmi eladások, a szezonálisan csökkenő nyugat-európai tejtermelés és a Csendes-óceán térségének alacsony készletei közepette.

A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe júniusban gyakorlatilag nem változott, mivel a juh-, sertés- és marhahús világpiaci árának enyhe emelkedése javarészt ellensúlyozta a baromfihús nemzetközi árának a kínálati oldalból eredő csökkenését.

Minden idők legmagasabb szintjén a 2024-es globális gabonatermelés

A FAO frissítette a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését is, amelyet 2 854 millió tonnára taksál, ami minden idők eddigi legmagasabb értéke.

A FAO által szintén ma kiadott Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés a megnövekedett előrejelzéseket az argentin és brazil, valamint a török és ukrán kukoricatermés javuló kilátásainak tulajdonítja, amelyek ellensúlyozzák az Indonéziára, Pakisztánra és több dél-afrikai országra vonatkozó leminősített becsléseket. A várható búzatermést is megemelték az ázsiai, különösen a pakisztáni kilátások javulása miatt, ami meghaladja az Orosz Föderációban e téren várható csökkenést, amit a szezon elején a főbb búzatermő területeken tapasztalt kedvezőtlen időjárás okozott. A globális rizstermelés az előrejelzések szerint eléri a rekordot jelentő 535,1 millió tonnát.

A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben a várakozások szerint 2 856 millió tonnára emelkedik, ami 0,5%-kal haladja meg az előző évit, a rizzsel és a szemes terményekkel az élen. 

A világ gabonakészletei az előrejelzések szerint 2025-ben 1,3%-kal fognak bővülni, így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 2024/25-ben csaknem változatlanul 30,8% lesz. 

A FAO előrejelzése a gabona teljes nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan változatlanul 481 millió tonna, ami 3,0%-kos csökkenést jelent 2023/24-hez képest.

Konfliktusok és aszály nehezíti az élelmezési helyzetet

A konfliktusok súlyos mértékű akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak, különösen a Gázai övezetben, Jemenben és Szudánban, ahol a lakosságot az éhezés veszélye is fenyegeti – derül ki a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló, szintén ma közzétett jelentésből.

A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő kiadványa részletes áttekintést nyújt az éhezés helyzetéről a 45 külső élelmiszersegélyre szoruló országban.

A kiadvány emellett a gabonatermesztés regionális lebontását és kilátásait is ismerteti. 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országban a gabonatermelés 2024-ben várhatóan nőni fog, de ez a növekedés egyenetlenül alakul a csoporton belül.  

Különös aggodalomra ad okot, hogy 2024-ben Dél-Afrikában a teljes gabonatermelés csaknem 20%-os éves csökkenésére lehet számítani a széles körben tapasztalható meleg és száraz időjárási körülmények miatt. A térség importigénye az előrejelzések szerint több mint kétszerese lesz az elmúlt ötéves átlagnak, a megszokott fogyasztási szint mellett. Zambiának, amely általában nettó kukoricaexportőr, a becslések szerint 2024-ben közel egymillió tonnára lesz szüksége. Bár a globális kukoricabeszállítóknak várhatóan bőséges lesz a kínálata, ennek nagy része sárga kukorica, míg a Dél-Afrikában alapvető élelmiszernek számító fehér kukoricából szűkös a globális kínálat – jegyezte meg a jelentés.