A magyarok négyötöde saját ingatlanban él, a családi emlékeket és a kütyüket féltjük leginkább
Jobban kötődünk a saját ingatlanhoz, a falusiak a legboldogabbak otthon
A nagyszabású otthonkutatás eredményei szerint a hazai lakosság négyötöde saját tulajdonú ingatlanban él, ami rámutat, hogy továbbra is jobban érezzük magunkat anyagi és lelki értelemben is, ha az otthonunk állandó és biztos pontként van jelen az életünkben. Ezt megerősíti az az összefüggés is, hogy a válaszadók sokkal inkább szeretik lakhelyüket, ha azt pénzügyi és jogi értelemben is magukénak tudják, és minél kisebb településen élőt kérdezünk, annál pozitívabb az otthonhoz fűződő viszony: a falusiak 80%-a igazán boldog lakhatási helyzetével kapcsolatban. Bérelt lakásban vagy házban egyébként a megkérdezettek mindössze 16%-a tölti a mindennapokat, köztük döntő többségben vannak a budapestiek és a 40 év alattiak.
Vajon tükröződik mindez az otthonunkban töltött idő mennyiségében is? Mindenképpen, sőt, a válaszadók 32%-a saját bevallása szerint szinte mindig a négy fal között tartózkodik, közel felük (47%) pedig főként csak dolgozni jár el, egyébként napi 10-14 órát is otthon van – a másik oldalról nézve tehát az is jól látszik, hogy ma már sokan vannak, akik egyébként hazulról is el tudják látni a munkahelyi feladataikat. A magyarok közel negyede (22%) a legféltettebb kincseként gondol az otthonára – nem csoda, hogy szinte alapjaiban rengeti meg az életünket, ha elveszítjük, vagy akár csak néhány olyan alapfunkció sérül, melyet a legintimebb életterünknek tulajdonítunk. Ha nem tudunk nyugodtan aludni egy betörés miatt vagy étellel ellátni szeretteinket a tönkrement tűzhely miatt, alig várjuk, hogy a hibák elhárítása után minden visszatérjen a rendes kerékvágásba.
Mást tartanak nagy becsben a nők és a férfiak
Ma már tudjuk, hogy a lakásunk berendezése is nagy hatással bír hangulatunkra és szokásainkra: ha hiányzik a közös ebédlőasztal, gyakran sérül a család egysége és akadozik a kommunikáció, a hálószobában elhelyezett televízió pedig zavarhatja a nyugodt pihenést. Így tehát érdemes odafigyelni rá, hogyan alakítjuk ki közvetlen életterünket. Nos, a kutatásban megkérdezett magyarok elsősorban a kényelmi szempontokat (60%) veszik figyelembe otthonuk berendezése során, persze ezután rögtön az anyagi lehetőségek (53%) következnek, de fontos a praktikum (38%) és sokan részesítik előnyben az egyszerű, letisztult stílust (36%). A listán azonban előkelő helyen szerepel a fenntarthatóság és az energiatakarékosság is (28%), ami várhatóan egyre fontosabb megfontolás lesz a jövőben.
Az otthonunkban emellett számtalan olyan tárgy is van, amely különleges jelentőséggel bír számunkra, amit különösen értékesnek tartunk és amely nélkül nem érezzük igazán sajátunknak a lakásunkat. A kutatás résztvevői elsöprő többséggel a családi emlékeket (31%) és elektronikai kütyüket (29%) találták nélkülözhetetlennek, talán nem meglepő módon az előbbi mellett a nők, míg az utóbbi mellett inkább a férfiak tették le a voksukat. Ékszereket a válaszadók 5%-a, a drágább bútordarabokat 3%, értékes műtárgyakat pedig mindössze 2% félt leginkább. “Kutatásunk rámutat, hogy otthonunk és a benne található tárgyak és eszközök értékét nem pusztán abban mérjük, hogy mennyit fizettünk értük, sokkal fontosabbak az érzések és az élmények, melyek hozzájuk kötődnek. A lakhelyünk az indentitásunk jelentős darabja, amely nagy veszteséget szenved, ha valami miatt kár keletkezik benne, ezért zárjuk kulcsra otthonunk ajtaját és igyekszünk minden lehetséges módon biztosítani épségét” – mondja Földi-Tamás Ildikó, a Generali Biztosító Zrt. kommunikációs vezetője.
