Bajban a kereskedelem: a vásárlók 69%-a visszafogja a kiadásait

Fenekestől felfordultak a vásárlási viselkedésmódok az utóbbi időben – derül ki a Capgemini Kutatóintézet fogyasztói trendeket vizsgáló éves kutatásából, amely a megnövekedett megélhetési költségek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásait tárja fel. A 11 országban, 11 300 fogyasztó megkérdezésével folytatott felmérés eredményei szerint a fogyasztók közel háromnegyede (73%) kevesebbszer vásárol impulzívan, míg 69%-uk visszafogja a nem létfontosságú termékekre fordított kiadásait, mint az elektronikai termékek, játékok, az éttermi étkezés, ahogy elhalasztja a luxuscikkek vásárlását is.

A legtöbb korcsoport most a spórolásra koncentrál

A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy a vásárlók jelentős része számára jelenleg a spórolás az egyik legfontosabb tényező, ha kiadásról van szó. A fogyasztók 61%-a aggódik pénzügyi helyzete miatt, köztük az ezredfordulón születettek (66%) és az X generáció tagjai (64%) aggódnak a leginkább, míg a „baby boom” idején születettek (55%) a legkevésbé. E kényszerítő tényezők leküzdése érdekében a fogyasztók majdnem fele (44%) nyilatkozta az, hogy csökkenti összkiadásait; ez emelkedést jelent 2020 novemberéhez képest, amikor a válaszadók 33%-a jelentette ki ugyanezt. A pénzmegtakarítás tehát sok ember számára most az első helyen áll. Ezt támasztja alá az is, hogy a fogyasztók 64%-a hipermarketekből és diszkont áruházakból vásárol, míg 65%-uk a kereskedelmi láncok olcsóbb, saját márkás termékeit vagy az olcsó márkákat választja.

„A kiskereskedelmi vállalkozásoknak most lehetőségük van drámaian újragondolni működési stratégiájukat, hogy ellenálljanak ennek a viharnak. Új piacok létrehozásával, működési módjuk átalakításával és a költségek optimalizálásával a vállalkozások sikert érhetnek el anélkül, hogy engedményeket tennének a fenntarthatóság vagy az átfogó ügyfélélmény rovására” - mondta Lindsey Mazza, a Capgemini Csoport Globális Kiskereskedelmi Vezetője. „Ha a technológiát intelligens kereslettervezés, készletgazdálkodás és automatizált működés érdekében hasznosítjuk, az nem csupán a költségek csökkentésében és a haszonkulcsok fenntartásában segíthet, hanem fenntarthatósági előnyökkel is járhat a szervezetek számára.”

A fenntartható módon előállított termékekért sem szívesen fizetünk már többet

Míg a vásárlók korábban kevésbé akadtak fenn azon, ha egy fenntartható módon előállított termék ára magasabb, most ezen a téren is változás tapasztalható. Bár ez továbbra is fontos szempont a vásárlók számára, mostanra a fogyasztók csupán 41%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó többet fizetni egy olyan termékért, amelyet fenntartható módon állították elő. Ez az arány jelentős visszaesés a 2020-as statisztikához képest, amikor a fogyasztók 57%-a mondta azt, hogy hajlandó az átlagosnál magasabb árat fizet ezen termékekért.

Mindezek függvényében a márkáknak és kiskereskedőknek át kell értékelniük árképzési stratégiájukat annak érdekében, hogy a fogyasztók számára megfizethető árú, mégis fenntartható lehetőségeket is nyújtsanak, továbbá olyan hűségprogramokat kínáljanak, amelyek abban is segítik a vásárlókat, hogy megbirkózzanak a jelenlegi válsággal. A munkaerő elosztásával, technológia-vezérelt ellátási lánc kialakításával és a raktári műveletek automatizálásával is nagyban elősegíthetik mindezt, a költségek egyidejű csökkentése mellett.

Kiemelt szerep az új értékesítési csatornáknak és az influencereknek

A kutatás egyértelműen rávilágít arra is, hogy a közösségi médiában szereplő véleményvezérek befolyását kihasználva – valamint az új csatornákra való terjeszkedés révén – a márkák új árbevételi és növekedési lehetőségeket aknázhatnak ki. A közösségi média hatására vásárló fogyasztók 70%-a nyilatkozott úgy, hogy megbízik a véleményvezérekben, amikor azok használják a terméket és megosztják saját tapasztalataikat, beszámolóikat azzal kapcsolatban. A Z generáció tagjai mutatják ezen a téren a legnagyobb elköteleződést, mivel majdnem felük (48%) online véleményvezéreken keresztül fedez fel új termékeket és 32%-uk meg is vásárolja azt.